Dávid Ferenc - Goda Károly - Thirring Gusztáv: Sopron belvárosának házai és háztulajdonosai 1488-1939 (Sopron, 2008)

Bevezetés

rendelkezésre: 1666-1686 között.13 A jegyzékek hiányos fennmaradása indokolja valamennyi adat táblázatos bemutatását 1488-1523 között is.14

A házakat az adójegyzékek fölvételének sorrendjében közöljük. Az összeírok két egységben, a külső és a belső körben haladva vették sorra az ingatlanokat. A külső körön - a mai utcanevekkel leírva - a várostoronytól haladtak a városházáig, s a Városház utcáig, majd a Szent György utca keleti, a városfal felé eső házai, a Hátsókapu, az Orsolya tér külső, keleti és déli oldala és a Fegyvertár utca külső házai következtek a Templom utcáig. A Templom utca városfal felé eső, a nyugati oldalon fekvő, páros számú házait a Fő térig vették számba, ott pedig a Storno- ház, illetve a várostorony tövében álló toronyőrház zárta a külső kört. A belső kör kezdete a Szent György és az Új utca sarkán álló, ma Szent György u. 2. számmal jelölt épület volt, aztán a Szent György utca nyugati oldalán fekvő, páros számú házai következtek az Orsolya térig, innen haladtak a Fegyvertár utcán át a Templom utca sarkáig. Ebbe a körbe tartoztak a Templom utca keleti oldalán fekvő, páratlan számú házai, s a Kolostor utcai házak a Fő térig, a patikaházig. Ezután vették fel az Új utca épületeit. Az Új utca első házai két utcára rúgó átjáróházak, ezeket már korábban számba vették a Szent György vagy a Kolostor utca felől. A zárt utcasor a páratlan oldalon az Új u. 5. számú, a páros oldalon a 16. számú házaknál kezdődött, s tartott az Orsolya térig. Az Új utca házait nem házsoronként, hanem a két házsor között ugrálva vették számba, kis kivétellel a következő, a helyrajzi viszonyokhoz illeszkedő sorrendben. A fölvételnek a következő változatait használták:

Új u. 4.

4.

4.

5.

5.

5.

5.

5.

5.

7.

7.

7.

9.

16.

16.

16.

9.

9.

11.

18.

18.

18.

11.

11.

13.

13.

13.

20.

20.

20.

22.

22.

22.

24.

24.

15.

26.

15.

24.

15.

17.

17.

17.

26.

26.

13 Az 1639-1686 közötti évekből nem maradt fenn adójegyzék, de hiányukat a bordézsmajegyzékek nagyrészt pótolják, mert a belváros házainak túlnyomó többségében tartottak bort. S bár a telekkönyvet ezekben az évtizedekben nem vezették, kiegészítő adatokat ezekből az évekből is lehet gyűjteni: a végrendeletek rendszeres átvizsgálása az öröklésre, a bírósági jegyzőkönyvek az örökség megosztására és a tulajdon vitákra, a tanácsjegyzőkönyvek és a kamarási számadások a városi tulajdonban lévő épületekre, a tanácsjegyzőkönyvek és bírósági jegyzőkönyvek a polgárok épületeinek a közterülettel kapcsolatos kérdéseire adhatnak ilyeneket. Itt tehát további kutatásra nyílik tér.

14 1481-ben Mátyás király zsoldosait a belváros házaiban szállásolták el, s ők károkat okoztak. A károk jegyzékét [Sopr. Oki. II./6., 253.] ugyanabban a topográfiai rendben fektették fel, ahogyan az az adójegyzékeknél szokásos volt. Akkor tehát, ha az 1481-es kárjegyzéknek és az 1488-as adójegyzéknek egymással azonosítható helyén azonos nevű polgár szerepelt, nevét felvettük könyvünk háztulajdonos-jegyzékébe.

13