Dominkovitsné Szakács Anita (szerk.): A Petz János Gottliebnak tulajdonított XVII. századi soproni krónika - C sorozat 6. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2008)
A német nyelvű krónika magyar fordítása
tel minden magyarországi városnak, s minden magyar grófnak és úrnak. Szállásaik már elő voltak készítve és Őfelsége1009 bevonulására vártak, amire aztán sor is került. Május 22-én délután 6 és 7 óra között a nagy hatalmú császár, I. Lipót szeretett hitvesével1010 bevonult az alsó-magyarországi Sopron szabad királyi városába az országgyűlés megtartására. Mielőtt azonban a város határát átlépte volna, Nagymartamban1011 megebédelt. A magyar grófok ijesztő számú huszárral mentek a császár elé, s kísérték őt a városba. A huszárok 5-ös vagy 6-os sorban lovagoltak elöl, a grófok emberei török inget viseltek, mely a bevonuláskor is rajtuk volt, s Őfelségét a legnagyobb pompával kísérték Sopronba. Amikor Őfelsége katonáinak táborához ért, kiszállt a hintóból és felszállt egy daliás lóra, Őfelsége a császárné pedig beült egy gyaloghintóba, amit két szolgája vitt. A huszárok után a nemesek lovagoltak, a nemesek után a magyar grófok, a magyar grófok után Őfelsége magas rangú miniszterei és tanácsosai, utánuk Ő Császári felsége, a mi legkegyesebb urunk lovagolt. Őt követte gyaloghintón őfelsége a császárné, utána lovagoltak őfelsége lovas testőrei, aztán következett a hintó, majd az udvarhölgyek és a nehézlovasok. Midőn Őfelsége megérkezett a város elé, az egész magisztrátus a Szélmalom kapu előtt fogadta, a polgármester átadta a város kulcsait, melyek egy bársony erszényben voltak. Azután Őfelsége átvonult a városon. A külvárosban, ahol Őfelsége vonult, mindkét oldalon a polgárság állt sorfalat, puskával díszelegtek. Amikor Őfelsége a várhoz1012 érkezett, leszállt lováról, hasonlóképpen a császárné is kiszállt gyaloghintójából és bementek a ferences kolostorba, mindketten a főoltárhoz léptek, letérdeltek és imádkoztak. Utána felmentek a karzatra és egy hídon vagy folyosón át, mely a kolostorból a várba lett kiépítve, bementek szépen feldíszített szobáikba. Amikor pedig Őfelsége átvonult a városon, az egész belső város körüli falakon és bástyákon elhelyezett ágyúkat elsütötték, s minden toronyban megszólaltatták a harangokat. Őfelsége bevonulása 7-től 9 óráig tartott. Az ezt követő pénteken Őfelsége a magyar rendeknek audienciát tartott, hogy előadhassák ügyeiket. Május 25-én, Szent Pünkösd napján Ő Császári felsége felkocsizott a Szent Mihály templomba, a császárnét pedig egy gyaloghintón vitték fel a hintó mellett. Ott a legelőkelőbb püspökök várták, s amikor a templomba készült bemenni, előtte az ajtóban - mert ez náluk így szokás - bebalzsamozták. Ezután őfelsége a székéhez ment. Jöttek a magyar grófok is, s amikor őfelsége asztalhoz akart ülni, az ételt ők szolgálták fel.1013 Ezután kocsival vagy lovon visszatértek a szállásukra. Június 13-án a magyar grófok és országrendek nádort választottak, a nagyságos Eszterházy Pál gróf úr személyében, s az országházban, mely Stainer Ábrahámné Hátsó kapunál lévő házában volt, a grófot han1009 I. Lipót német-római császár, magyar és cseh király. ioi° pfalz-Neuburgi Eleonóra hercegnő. 1011 Nagymarton/Mattersburg, ma A. 1012 Burgnak 1681-ben Natl Lipót polgármester házát nevezték a Templom u. 4-ben. Vö. Pálffy G. vonatkozó cikkét. A soproni diétái színhelyeket a pozsonyi analógiájára helyezték el. 1013 Ezt a megállapítást a krónikaíró közvetlenül a Lipót templomi bevonulásáról szóló mondat mögé helyezi, logikai átkötés és kontextusba helyezés nélkül. Ezért a mondat értelmezése felveti a kérdést, hogy valóban vacsoráról, vagy templomi szertartásról van-e szó. Bár mindkét kulcsfőnév (Tafel, Mahlspeise) értelmezhető az oltáriszentség kontextusában, az igei környezet alapján (zu der Tafel sitzen, Mahlspeise auftragen) a krónikaíró e helyütt valószínűleg mégis egy a templomlátogatás után elfogyasztott ebédre utal. 167
