Dominkovitsné Szakács Anita (szerk.): A Petz János Gottliebnak tulajdonított XVII. századi soproni krónika - C sorozat 6. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2008)
A német nyelvű krónika magyar fordítása
következő éjszaka olyan fagy jött, hogy a nehéz, megrakott szekereket elbírta a jégpáncél. November 19-én az Erzsébet napi vásárt a Pécsi kapu előtt tartották meg, mivel a környező mezővárosokban és falvakban kitört a pestis. Sok öreg és <fiatal>9S2 halt meg. Éjszaka nagy hó esett, a város, a polgárság, a templomok és mások kezelésében lévő szőlőket - amit még nem szüreteltek le - egészen behavazta. Az emberek kapákkal, csákányokkal, kampókkal keresték elő a szőlőt a hó alól, utána répatörővei törték össze, bevitték a szobákba, forró mustot öntöttek rá, hogy felengedjen és ki lehessen préselni. Ennek ellenére a must felét mégis kinyerték a szőlőkből, mely egész pünkösdig egészen savanyú édes volt, színt nem kapott, hanem végig barna maradt. Aki azonban tudott megtartani az eső előtt leszüretelt termésből készült borból, az aztán 1658-ban 5, sőt 6 birodalmi aranyért is el tudta adni. A szüret előtt azonban a madarak, hollók, darvak, szarkák és még más egyéb madarak a szőlőhegyekben oly nagy kárt okoztak, hogy egész szőlőfürtöket vittek fel a fákra, s ettek meg, azaz előhírnökei voltak a rossz időjárásnak. Elüldözésükre a városnak újból lőport kellett adnia a csőszök számára. 73. (170-174. p.) 1655. május 19-én helyreállították az akasztófát,953 négy új fát húztak és fektettek fel, s csináltak egy ajtókeretet ajtóval együtt. A mesteremberek, ácsok, kőművesek, kőfaragók, lakatosok és molnárok (a takácsok nem jöttek) dobbal és sípokkal vonultak ki, megjavították az akasztófát, majd ennek végeztével a pellengért és a szégyenketrecet is kijavították a téren, a lépcső kivételével sárgára festették és fehérre meszelték, mindent szerencsésen elvégeztek incidens nélkül. Május 30-án először tartották meg a Szent Mihály templomban a tisztelt tanács és a tekintetes közösség beleegyezésével, valamint az egyháziak jóváhagyásával a gyermekek oktatását, s Isten akaratával a jövőben is ott fogják tartani. Az oktatás kezdete húsvét után legyen és Szent Mihály napjáig (szept. 29) tartson, ekkor pedig érjen véget. Június 6-án О Császári és Királyi Felségének, III. Ferdinándnak császári hitvesét954 Pozsonyban magyar királynévá koronázták. Itt Sopronban az istentiszteletet és a reggeli prédikációt követően Isten dicsőségére, О Császári és királyi felségének örömére és a magyar királyság boldogságára a várostoronyban megfújták a trombitákat, megszólaltatták a harci dobokat, az ágyúkkal és a szakállas puskákkal körben a városfalakon pedig lövést adtak le. Június 27-én, László napján fent említett О Császári és Királyi Felségének, Ferdinándnak a harmadik fiát, Lipót955 herceget Pozsonyban magyar királlyá koronázták. Az itteni Szent 952 Ez a szó a krónikából hiányzik, de ide értendő, ezért <>-vel került jelölésre. 953 Nem egyértelmű a szövegből, mit is javítottak pontosan. Rudat mindenképpen fektettek fel, de a felhúzott fa talán inkább az oszlopokat jelöli. Mindenesetre a 4 fa és az ajtó bonyolultabb akasztófa építményre utal, olyasmire, ami egy 16. századi frankfurti ábrázoláson látszik: http://motorbloeckchen. com/wp-content/uploads/2015/10/2014-02-Sanct-Gallen-Galgen-Thores-Die-Geschichtswerkstatt- Gallus-berichtet.pdf. 954 Gonzaga Eleonóra Magdolna (1630-1686), 1651-ben ment férjhez III. Ferdinánd német-római császárhoz és magyar királyhoz, 1655. június 6-án Pozsonyban magyar királynévá koronázták. 955 I. Lipót Habsburg főherceg (1640-1705) III. Ferdinánd császár és Mária Anna spanyol infánsnő fia. 158
