Dominkovitsné Szakács Anita (szerk.): A Petz János Gottliebnak tulajdonított XVII. századi soproni krónika - C sorozat 6. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2008)
A német nyelvű krónika magyar fordítása
temetnek el. Eszerint legyenek akár szegények vagy gazdagok, vigyék a templomba őket, majd a halotti prédikációt követően a prédikátor és a kántor menjen a sírhoz és segédkezzen a temetésnél. [A temetések] délelőtt 9 órakor legyenek, hogy az ifjúság ne mulasszon [az iskolából], amennyiben azonban [a temetésre] szerdán kerülne sor, amikor a fiatalság különben is szabad és nem megy iskolába, délután tartsák a temetést a régi idők szokása szerint. Az esketések tekintetében úgy határoztak, hogy a szegény emberek az elvégzett reggeli imádságot követően jöjjenek a templomba esketésre, akik azonban előkelők és kísérettel jönnek, büntetés terhe mellett 10 órakor érkezzenek a templomba, hogy a lelkészeknek ne kelljen a nagy sokaság és kíséret miatt rájuk várakozni, hanem igyekezzenek az esketésnél. Mindezt többször kihirdették az emberek között. Ebben az évben Regensburg- ban tartották meg a birodalmi gyűlést. A mindenható Isten adja kegyelmét, hogy a gyűlés sikerrel érjen véget és az egész kereszténység javát szolgálja. A dér károkat okozott a kései szőlőhegyekben Balf felé, továbbá a Lőverekben és az Anger és a Langschilling dűlőkben. Egész májusban hideg volt. Június 28-án az esős idő és a víz a Fertő menti szőlőkben és másutt is nagy kárt okozott, a rézsűket megbontotta, a szőlőket megtépázta, a földet lehordta, a tőkék gyökerét kimosta, így sok pénzbe került a föld odaszállítása és a tőkék betakarása, 1653-hoz933 hasonlóan. Ebben az évben egész nyáron át száraz volt az időjárás, kevés széna és sarjú nőtt, s az is mind megbüdösödött, sok rét is kaszálatlan maradt. Az embereknek a szénát drága pénzért más helyekről kellett megvenniük és hazaszállítaniuk. Mivel a nagy szárazság miatt nem tudott fejlődni, búzából is kevés lett, 8, 9, 10 asztag alig adott ki egy vékát. Október 1-jén, amikor az emberek el akartak kezdeni szüretelni,934 elkezdett esni, amely 8 teljes napon át tartott, így a munkálatokat abba kellett hagyni. Amikor azonban elállt az eső, mindenki szüretelni igyekezett, azonban a termés nem hozta meg a várt eredményt, mivel a rossz időjárás miatt teljesen elrothadt, s utána nagyon kiszáradt a beálló szép időjárás következtében. Néha 13 akó must 8 vagy 9 akót adott tisztán, a bor kevés, de jó lett. A szép idő ezután megváltozott, s amikor igazán elkezdődött a szüret, ismét elkezdett esni, ami 8 egymást követő napon át tartott, hogy a földön fekvő szőlőfürtök mind elrothadtak, megpenészedtek, összeragadtak és kukacosak lettek. A szőlőt a földdel és a levelekkel együtt lehetett csak felszedni. A bor ezt követően szagos és büdös lett. A hordó drága volt, az akó 45, sőt 48 krajcárba is került. Ezzel szemben a feles bort 3 dénárért, de részben ingyen mérték. Mindez a polgárságnak nagy kárára volt, s nagyon elszegényedett. December 18-án Schifferstain András935 házánál tűz ütött ki, a háza és a szomszédos ház leégett, a Katter-féle házat le kellett bontani. Schifferstein bolond fia maga okozta a bajt, mivel tüzet gyújtott az istállóban. November 22-én [nézeteltérés támadt] de Zuanna Péter Menyhért polgármester és Vitnyédy Ferenc városplébános936 között, mivel a városplébános úr a polgármester úr tudta és engedélye nélkül vágatott fát a város erdejéből saját kénye- kedve szerint. Mivel aztán ez többször is megtörtént, a polgármester úr megzálogoltatta a városplébános urat, amit ő nehezményezett és ezért polgármester urat beidéztette a ma933 A krónikás 1646-ra akart hivatkozni, akkor esett hasonló kár. 934 Az eredeti szövegben itt ausbrechen szó áll, ami metszést jelent, de a krónikaíró biztosan nem ezt akarta mondani, hanem tekintettel az eső után megkezdett szüretre nyilván a szüretre kívánt utalni. 935 Schifferstain András [9479] 1641-ben nyeri el a polgárjogot. 936 Vitnyédy Ferenc 1650-1666 között volt városplébános. 155
