Dominkovitsné Szakács Anita (szerk.): A Petz János Gottliebnak tulajdonított XVII. századi soproni krónika - C sorozat 6. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2008)

A német nyelvű krónika magyar fordítása

nem volt példa. Egész télen át nem volt egyetlen meleg nap sem, tél végével végül nagy aszály köszöntött be. A gabona-, szőlő- és szénatermésben nagy kár keletkezett. Ebben az évben vezették be a császári garast, 1 dukát három császári forintot, 1 birodalmi tallér 1 császári forint 4 solidust ért.

43. (83-85. p.) 1625. november 30-án a magyar koronát Pozsonyból ide Sopronba hozták, délután 4 órakor érkezett meg szép világosban, majd országgyűlés megtartására került sor. Ő Császári Felsége734 a Mihály napját követő 14. napon (okt. 13.) О Császári hitvesével735 és Ferdinánd főherceggel736 nagy pompával érkezett meg, s vonult be. О Császári Felségét a tisztelt tanács a nagy tiszteletadással fogadta és a fegyveres polgársággal és a katonákkal együtt a városba kísérte. Röviddel ezután az ország és a rendek nádorrá választották a nagyságos Esterházy Miklós urat. Ezt követően december 8-án, Mária fogantatásának napján, Őfelségét III. Ferdinánd főherceget magyar királlyá választották és megkoronázták. A koronázás [t követően Őfelsége] kilovagolt a külváros terére, az oda épített és zöld és piros posztóval borított és teleaggatott emelvényig és közben pénzt szórt a nép közé. Őfelsége felment az emelvényre a koronával a fején, s a szabad ég alatt felesküdött a magyar királyságra, viszont az ország is eskü alatt fogadott neki hűséget. Amikor lejött az emelvényről, a katonák, akik csak meg tudtak kaparintani valamit, a posztót magukkal ragadták. Őkirályi Felsége felült a lovára, koronával a fején kilovagolt a Szent Mihály kapun, a Szélmalom kapun át fellovagolt a dombra, amely akkor kapta a Königsberg737 nevet, ahol Őkirályi felsége királyi öltözetben keresztvágásait az ellenség irányába megtette, majd ezt követően a Szélmalom kapunál visszalovagolt. Nagy sár volt, amikor azonban Őkirályi Felsége a városba jött, díszlövéseket adtak le, valamennyi nagy és kis ágyút megszólaltattak. Ezen az ország- gyűlésen nem volt élelemben hiány.

44. (85-86. p.) 1626 termésben gazdag év volt, azonban minden országban háborús nyugtalanság és lázongás volt, különösen az Ennsen túli Ausztriában738 tört ki nagy parasztháború. Hasonlóképpen a összetűzésre került sor római birodalomban a dánokkal,739 akik Ő Császári Felsége ellen voltak. Bethlen Gábor is bevetette a seregét.740 Mansfelder741 a birodalomból Szilézián keresztül több ezer emberrel rátört Felső-Magyarországra. A török ugyancsak nagy erőkkel vonult Felső-Magyarországra, azonban semmit sem tudott elérni, mivel Őhercegi kegyelme Esterházy Miklós nádor úr Ő Császári Felsége nevében több ezer emberrel fogadta. Ebben az évben tehát nagy urak különböző hadakat vittek csatába,

734 II. Ferdinánd német-római császár.

735 Gonzaga Eleonóra mantovai hercegnő.

736 Ferdinánd osztrák főherceg (1608-1657), később III. Ferdinánd néven német-római császár, magyar és cseh király

737 Mai neve: Koronázódomb.

738 Ober der Enns/Felső Ausztria.

739 A bejegyzés a 30 éves háború eseményeire utal.

740 1625-ben Dánia, Hollandia és Anglia szövetkezett a német-római birodalom ellen, 1626-ban ehhez a szövetséghez csatlakozott Bethlen Gábor erdélyi fejedelem is és támadást indított II. Ferdinánd birodalma ellen.

741 Peter Ernst II. von Mansfeld gróf (1580-1626) német-római birodalmi tábornok.

132