Dominkovitsné Szakács Anita (szerk.): A Petz János Gottliebnak tulajdonított XVII. századi soproni krónika - C sorozat 6. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2008)

A német nyelvű krónika magyar fordítása

grófnak.695 Amikor a zavargás elkezdődött, összegyűltek a szomszédos rendek és tanácsot tartottak, hogy amikor Prágába idézik őket, amelyre hamarosan sor fog kerülni, [miként] válaszoljanak. Mikor megérkeztek Prágába és megjelentek a tanácsban, híre ment, hogy há­rom előkelő urat kidobtak az ablakon. Ezek után köszöntött az országokra a szerencsétlen időszak, s mindkét fél nagy háborúba és viszályba bonyolódott. О Császári felsége oldalá­ra marsallként és fő hadvezérként Dampierre-t696 és Buquoy-t697 rendelték, akik hamaro­san portyázni kezdtek Csehországban és Morvaországban, s a gabonát éppen, amikor az kezdett beérni, több száz mezővárossal és faluval együtt felégették, az embereket elfogták, lemészárolták, a nőket meggyalázták, a terhes nőket felvágták, csecsemőiket kivették a ha­sukból, s falhoz vágták, a nők mellét felvágták, a kis gyerekeket elevenen megsütötték, s felnyársalták, a férfiak fejét összekötötték, s megcsavarták, hogy kiugrottak a szemeik, s olyan kegyetlenül viselkedtek, hogy se török, se pogány nem tett hasonlót. Ma az egyik, holnap a másik győzött. Miután a boldog emlékű, jámbor Mátyás császár a következő év­ben meghalt, a zavargás minél tovább tartott, annál jobban kiterjedt. Miután Csehország­ban és Morvaországban a legtöbb falut felégették, Felső- és Alsó-Ausztriára törtek. Mivel a császár halott volt, Ferdinánd698 lépett a helyére, aki Pozsonyba országgyűlést hirdetett. Ez majdnem negyed évig tartott, de [a küldöttek] dolguk végezetlenül utaztak haza, s békekö­tés nem történt. Ezek után a Cseh Királyság, Morvaország és Szilézia szövetkeztek a csá­szár ellen, hogy nem hátrálnak meg. Sőt segítséget és védelmet kértek Felső-Magyarország nagyfejedelmétől, Bethlen Gábortól,699 aki kérésükre hamarosan akkora sereggel érkezett, hogy az szinte az egész országot ellepte. Egyik várost a másik után vette be békésen, míg végül Pozsony alá érkezett. E fővárost karddal szintén bevette, az ott állomásozó császári katonákat legyilkolta, s kezébe kaparintotta és elszállította onnan a magyar koronát. Ezután О Császári felsége Ferdinánd elé vonult Bécs alá, őfelsége azonban nem találkozott vele.700 Bethlen nem maradt Bécs alatt, hanem este Kismarton mellett békésen elhaladva András napján (nov. 30.) Sopronba érkezett. A belvárosba és a külvárosba 2 éjszakára és egy napra 36000 embert helyezett el, a várostól pedig azt kívánta, hogy Sopron a jövendő magyar királynak engedelmességet fogadjon. Ez rövidesen meg is történt, s sem a fejedelem sere­géből, sem tőlünk nem vesztette életét senki, s egyéb erőszakos cselekmény vagy kár sem ért senkit. Másnap Bethlen békeszerető fejedelemként vonult tovább. Ezek után rögtön or­szággyűlést hirdetett Pozsonyba, hogy véget vessen a minden országban uralkodó áldatlan állapotoknak, azonban azt el kellett halasztani. Helyőrségként másfél ezer embert hagyott itt, hogy minket megvédjenek. Parancsnokuk Bucsy Benedek és Sennyei úr701 voltak. Ez év december 21-én, Tamás napján, éjjel két órakor Dampierre gróf helyi népekkel, kismarto­niakkal, újhelyiekkel, ebenfurtiakkal, s más környékbeliekkel, például a tolvaj horvátokkal 695 Thurn Mátyás Henrik gróf (1567-1640) a prágai felkelés élére állt II. Ferdinánddal szemben. 696 Henri-Duval Dampierre (1580-1620) francia származású császári hadvezér. 697 Kari Bonaventure Buquoy (1571-1621) császári hadvezér a harmincéves háborúban. 698 II. Ferdinánd (1578-1637) német-római császár, magyar és cseh király, Ausztria főhercege. 699 Bethlen Gábor (1580-1629) erdélyi fejedelem, I. Gábor néven megválasztott magyar király 1620- 1621 között. 700 E hely többféleképpen értelmezhető: úgy, hogy Bethlen találkozni kívánt a császárral, illetve úgy, hogy ellene vonult, de a császár hadaival nem tudott megütközni. 701 Sennyei Gáspár városkapitány. 127

Next

/
Thumbnails
Contents