Lackner Kristófnak, mindkét jog doktorának rövid önéletrajza; C sorozat 5. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2008)
Előre megírt emlékezet: Lackner Kristóf különös önéletrajza
A művek felsorolását — a kísérőszövegek nagy részével együtt — átvette értekezésébe Fridelius másik tanítványa, Dobner Ábrahám Egyed, 79 így az már régóta ismert a kutatás számára. 80 Dobner azonban valamiért kihagyta a felsorolásból a Maiestatis Hungáriáé Aquila („Magyarország uralkodójának sasa") című munkát és annak ismertetőjét, amely a Vitában a második helyen áll. Az ismertető fontos a mű szempontjából: Lackner hangsúlyozza, azért írta meg, hogy megszűnjön a soproni Előkapura általa felfestetett sassal kapcsolatos „sok félreértelmezés" (multorum sinistra interpretatio, XXVI. nr. 2.). Ez rávilágít a mű lényegére, vagyis arra, hogy tulajdonképpen egy apológiáról van szó, amire azért volt szükség, mert a soproniak sokat köszörülték a nyelvüket Lackner ötletén. 81 Dobner nem vette át a Quaestiones Iustinianae címen megjelent mű 82 ismertetőjét sem a Viíából, pedig érdekes adalékot nyújt a mű keletkezéséhez. Az ismertető szerint ugyanis egyetemi tanulók kérték meg Lacknert Iustinianus Ín5fiíwíióinak magyarázatára, s ő neki is látott, de egy idő után a tanulók hivatalt kaptak, szétszéledtek, ő pedig, hogy munkája ne vesszen kárba, írásba foglalta az anyagot, bár nem nagy lelkesedéssel (XXVI. nr. VIII.). Megjegyzendő még, hogy Dobnert megtévesztette a Viíában két címen is emlegetett Cura Regia című iskoladráma - Lackner eleinte Consultatio .Regiának, majd a nyomtatásban is megjelent címén Cura Regiának nevezi -, 83 s ezért értekezésében két külön műnek tüntette fel. 84 Dobner kiegészítette a listát Lackner később megjelent műveivel, amelyeket a Vita listája — a fent már ismertetett okokból — nem tartalmaz. 85 A lista tartalmát tekintve a legfontosabb információt Lackner nyomdába nem került és kéziratban sem ismert művei jelentik. Ilyen a Politia (XXVI. nr. 1.), amely Lackner ismertetője alapján - bár a szöveg elég homályos — talán a városi (soproni) elöljáróválasztás és törvényhozás szabályait tartalmazta. 86 Zavaró a consiliarius („tanácsos") szó használata, amely nem szokott jelölni városi tanácstagot, vagy egyéb tisztviselőt, ám az „elöljárók szabad választása" (libera magistratuum electio) mégis inkább a városi viszonyokra utal. Érdekes a Postscriptum című munka is (XXVI. nr. 5.), amit saját szavai szerint azért írt, hogy megvédje saját címerét, amit 1600-ban kapott. Nem tudni, ki támadta, s miért volt erre szükség. De az látható, hogy Lackner nem ok nélkül panaszkodott fentebb ellenlábasaira és rosszakaróira: volt belőlük elég. A 79 DOBNER 1714.101-103. 80 PAYR 1932. 31-33. Kovács József László Haynóczi Dániel Czvittinger Lackner-életrajzához írt kiegészítéseit, s a benne levő műcímeket hasznosította (KOVÁCS 2004. 164-167.), ám Haynóczinak is Dobner listája volt a forrása. 81 Még 1. a fordításban a 122. jegyzetet. 82 LACKNER 1617 4 . 83 L. a XXVII., xxxni. és xxxvi. fejezeteket. A két cím váltakozása azonban még a nyomtatott szövegben is fellelhető. L. a fordításban a 145. jegyzetet. 84 DOBNER 1714.103, xi, xii. Vö. Vita xxvii., xxxvi. 85 DOBNER 1714.103, xni-xvi. 86 Kovács József László megtalálni vélte egy kéziratban ezt a munkát. L. a fordításban a 121. jegyzetet.
