Lackner Kristófnak, mindkét jog doktorának rövid önéletrajza; C sorozat 5. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2008)

Tárgyi jegyzetek

lehetetlen, hogy egyszerűen Lackner hibázott, azaz rossz szót használt, hiszen latinsága amúgy is hagy kívánnivalót maga után; esetleg a másoló vétette el a szót. A második probléma magával a cselekménnyel van. Révay Péter koronaőr leírja, hogy a koronát be szokták göngyölni egy bíbor takaróval, de éppen az 1618as koronázás leírásakor megemlékezik arról, hogy a Szent Márton-templomban a pozsonyi kanonokok csak vonakodva adták vissza a koronaőröknek a korona betakarására szolgáló bíborszövetet és más kincseket („purpureum pannum, quo Corona involvebatur, et reliqua Clenodia"), s mire ez megtörtént, már a koronát elzárták és lepecsételték, így azokat nem lehetett beletenni a korona mellé a ládába. RÉVAY 1746. 815. Ha tehát a bíbortakaró a korona visszahelyezésénél nem volt a várban, Lackner csak valami más kelmével fedhette be a koronát. 199 A koronázásra mégl. RÉVAY 1746. 807-815; BARTONIEK 1939.143-146; HOLCÍK 2005. 34-35. A koronázás szertartásrendjének forrásaira 1. PÁLFFY 2004.1073. A korona várból való elhozásáról és visszahelyezéséről azonban Lackner nyújtja a legrészletesebb - bár néhol problematikus - beszámolót. 200 L. a 182. jegyzetet. Itt jegyezzük meg, hogy téves az az állítás, hogy a külvárosi falat csak 1627-ben fejezték be (SKM 168.), mivel a hivatkozott Payr-féle szöveghelyen az 1627-es évnél Lackner korábbi érdemei - köztük a külvárosi fal megépítése — vannak felsorolva összefoglaló jelleggel, nem pedig az abban az évben történt események. L. PAYRKRÓN. 1942. 21. 201 Közismert nevén a Tűztornyot. Az épületre 1. SKM 192-196. 202 A homályos megfogalmazás („porta primi ingressus secundaria") vélhetőleg az Előkapu többszörös védelmi rendszerének (ennek része volt a Tűztorony is) valamely átjárójára értendő. Az Előkapura 1. SKM 167, 172-174; HOLL 1973. 203 A Tűztorony. 204 1619-ben a városi képviselet e címerábrázolás újszerűsége miatt aggodalmát fejezte ki, attól tartva, hogy a magyarok félreérthetik a feszületet a címerben, és emiatt árthatnak a városnak. L. SOPRONMON. I. 425. Még 1. PAYR 1932. 25, SKM 196. 205 Valószínűleg az általa 1617-ben épített Zöld-torony. L. a xxxvi. fejezetet. 206 Alighanem arról a kettős tóról van szó, amely a mai Széchenyi tér helyén volt. Elhelyezkedése Zacharias Michel 1700. évi metszetén látható. A metszetet 1. SKM 159. Még 1. uo. 158, ill. HAJNÓCZI 1965. 264. 42. jegyz. Az azonosítást támogatja, hogy a megnevezett viszonyítási pont, a Zöld-torony a kettős-tó melletti falszakasz mögött van.