Lackner Kristófnak, mindkét jog doktorának rövid önéletrajza; C sorozat 5. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2008)

Lackner Kristófnak, mindkét jog doktorának rövid önéletrajza

Kevéssel ezután meghatározott időre, ünnepélyes módon felfogadta fiát erre a mesterségre, a kézművesek szokásai és szabályai szerint, aranyműves mesterek és mások jelenlétében (akiket említ a tanúságlevél). Fia ezután oly nagy szorgalommal és állhatatossággal űzte ezt a kézműves munkát, hogy egy év alatt számtalan módon felülmúlta azokat, akik őt tanítani próbálták. Sokmindent látott ugyanis otthon atyja életében, ami mind segítségére volt aztán e munkához. Sőt, amit ő vésett, metszett avagy díszített, azt mások azonnal lefestették vagy szemügyre vették. Mivel atyja látta e sikereket, s ítélőképessége javult, fiának már nagyobb dolgokon járt az esze; s hogy tanulmányainak alapjai ne váljanak semmivé, [atyja] minden nap kora reggel és este egy órát engedélyezett a szabad tudományoknak. S mivel [Kristóf] ráeszmélt, hogy a tudomány segítségével méltóságokat és tisztségeket lehet elérni, dicsvágya révén újból jobb belátásra tért, és hozzálátott tanulmányai folytatásához. De hogy ne tűnjék úgy, hogy ezalatt hiába dolgozott, bizonyságát adta mesterségbeli tudásának, amelyet az aranyművességben szerzett. Mindent elkészített ugyanis, amit egy mesternek el kell tudni készíteni: nürnbergi módon készült kelyhet, pecsétnyomót, gyűrűt, amelyek nevének és tudásának dicsőségére ma is megvannak, s aki akarja, meg is nézheti őket.

19 E tárgyak bizonyító ereje és sikere folytán tetszése szerint gyakorolhatta volna hazájában ezt az elmés mesterséget, O azonban nemesebb dologban lelt gyönyörűséget, s éjjel-nappal ennek szentelte erejét. [V.] Mindezek megtörténte után ISTEN csodálatos módon meghallgatta az ifjú Kristóf óhaját és imáit, s miképpen az aranyművességből elsősorban O vitte a tanulmányok felé, annak folytatását is az O pártfogása mozdította elő. Mert éppen akkor, amikor atyjától a tanúságlevelet és az engedélyt kérte, egyszerre — mintegy égi jelként — meghozták Nicolaus Gabimann tanítómester levelét Grazból, melyben atyailag figyelmeztette őt a megkezdett munka újbóli folytatására, s az aranymüvességtől a stájerországi Grazba hívta el - itt ugyanis Gablmann tanítómestert a stájer előkelők a grazi gimnázium

20 élére állították, hogy azt kiváló ítélőképessége és tudása szerint szétziláltságából és tespedtségéből helyreállítsa, vagy akár nagyobbá tegye.

21 Ezt látván és elolvasván Kristóf tovább érlelte elhatározását, s azonnal serényen ostromolni kezdte atyját a beleegyezéséért és a felszabadító levélért, amelyet közönségesen Lehrbriefnék hívnak. Ennek az üdvös elhatározásnak atyja nem tudott, s apai érzései miatt nem is akart tovább ellenállni. Ezért — ugyanazok jelenlétében, akik előtt erre a feladatra felfogadta volt - rögvest felszabadította és feloldozta e kötelem alól, s erről tanúságlevelet is kibocsátott. Eképpen szaGablmann hívására Grazba megy