Lackner Kristófnak, mindkét jog doktorának rövid önéletrajza; C sorozat 5. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2008)
Tárgyi jegyzetek
évnél írja, miszerint folytatta a megkezdett munkát, vagyis a külvárosi fal építését. L. a XXXVIII. fejezetet. 183 Lackner consularisnak, azaz consulsígot, polgármesterséget viselt embernek nevezi Magdeburgert. (Lacknernél a polgármester mindig consul, egy helyen: „Magistro Civium sive Consule". L. a xvi. fejezetet.) Magdeburger azonban soha nem volt polgármester, elsősorban azért, mert Kassa városban a 17. században még nem volt polgármesteri tisztség, a város vezetője a városbíró volt. L. H. NÉMETH 2006. 10. Magdeburger viszont nem volt városbíró sem, csupán a választott község tagja (1602, 1609, 1610), majd belső tanácsos (1603-1605, 16111621). L. uo. 280. 184 A kötet már 1616-ban elkészült. L. LACKNER 1616. A kassai kinyomtatás „velejárója" volt, hogy Johann Bock (Bocatius) korábbi kassai városbíró, neves költő és prózaíró dicsőítő verset írt Lacknerhez a könyvbe. A vers alatti szöveg: „Ioan. Bocatius Consularis Reipub. Cassovien. et Ephorus Lycei volens lubensque." L. uo. A 3 r . A kinyomtatott munkára még 1. RMK 11. 367, RMNY 11.1112. A műre még 1. a xxvu. és a xxxm. fejezetet, ill. a 145. és 164. jegyzetet. 185 Arról lehet szó, hogy ekkor már Lackner akarta magától elhárítani a tisztséget. Az bizonyos, hogy a következő évben ki szeretett volna bújni a terhes dicsőség alól, de a polgárság ragaszkodott hozzá. Még 1. a bevezető tanulmányt. 186 A torony, illetve az óra „felépítéséről" beszámol a Payr-krónika is, először az 1617. évnél, majd Lackner érdemei között, az 1627. évnél. PAYRKRÓN. 1942. 12, 21. A tornyot nevezték Blechthurnnak, 'Zöld Toronynak, Lackner-toronynak, és a mellette levő kis kőhíd miatt Brückl-toronynak is. 1854-ben lebontották. L. PAYR 1932.18; a Blechthurn elnevezést 1. Zacharias Michel 1700. évi metszetén (SKM 159, PAYR 2004 1 3.). Még 1. KOVÁCS 2004. (az épület képét l uo. 28.). Az épületről, annak eredeti állapotáról mindazonáltal Lackner szavai nyújtják a legrészletesebb beszámolót. 187 A felirat megmaradt egészen a városháza lebontásáig. Az épület 1712-1713. évi felújításakor Ceres képét festették hozzá bőségszaruval. L. PAYR 2004 2 16,18. 188 Az alispáni tisztséget 1617-1629 között betöltő mankóbüki Horváth Bálintra, Batthyány 11. Ferenc hűséges familiárisára 1. DOMINKOVITS 2005. 516-517, ill. Uő 2006 1 . 189 Az említett közgyűlés jegyzőkönyve nem maradt fenn, de máshonnan ismeretes, hogy mire utal itt Lackner. 1618-ban természetesen nem volt király nélküli állapot, n. Mátyás csak 1619-ben hunyt el. Az uralkodó azonban Ferdinándot, Károly főherceg fiát már életében meg akarta koronáztatni, megkönnyítendő ezzel a trónutódlást. Pázmány Péter esztergomi érsek ennek érdekében leiratot intézett a vármegyékhez, amelyben a király nélküli állapot veszedelmeit ecsetelte, s igyekezett rávenni a vármegyeieket, hogy országgyűlési követeiket utasítsák a koronázás támogatására. FRAKNÓI 1921. 215-219. Bizonyos, hogy e levélről, s tartalmáról tárgyaltak a Sopron vármegyei közgyűlésen is.
