Lackner Kristófnak, mindkét jog doktorának rövid önéletrajza; C sorozat 5. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2008)
Tárgyi jegyzetek
165 Az i6i6-ban nyomtatásban is megjelent mű előszavában Lackner azt írja, hogy a darabot a soproni iskola kérésére írta, s az országgyűlésen szerette volna előadni, amely a híresztelések szerint Sopronban lett volna („id quod Diéta sive Comitiis fama ante hac pro certo hic affuturis publicitus exhibere decreveram", LACKNER 1616 A 2 r ), de végül csak a soproni polgárság előtt mutatta be. így már érthető a darab erősen aulikus hangneme: Lackner arra számított, hogy az országgyűlésen a nemesség, s esetleg az uralkodó is látja majd. 166 A rendelkezésre álló források nem írnak erről. A nehezen fordítható szó (xystus) esetleg a városháza előtti rész kikövezésére vonatkozhatott. 167 A tanácsháza felújításáról beszámol Faut Márk és Klein Menyhért krónikája. L. FAUT-KLEIN 1995.156. (szintén említi a jegyző számára kialakított lakást). Még 1. PAYR 2 2004. 9-14. Megjegyzendő, hogy 1670-ben a városházáról írt munkájában Barth János Konrád evangélikus lelkész, és nyomán Payr Sándor a városháza falain számos olyan feliratot jegyez fel, amely Lackner alábbi felsorolásából hiányzik. L. uo. 10-13. Ennek oka, hogy Lackner csak a városháza külső falán lévőket sorolja fel. A belül lévőkről a következő fejezetben tesz említést. 168 Ti. Isten jobbjára. 169 Utalás Héraklész tizenkét munkájának egyikére. 170 Az 1615-ben történt ároktisztításról beszámolnak a városi krónikák is. Faut Márk és Klein Menyhért krónikája szerint „körülbelül Pünkösd táján" kezdték el a munkát. FAUT-KLEIN 1995. 154. Még 1. uo. 156. A Payr-krónikában az áll, hogy a hosszú árkot Szent György napja (ápr. 23. vagy 24.) után nyolc nappal kezdték el rendbehozni, s nyolc nappal Szent Mihály napja után, vagyis október 7-én fejezték be (ez nagyjából megfelel a Lackner által írt időpontoknak). A krónika meghatározza a szóban forgó árokszakaszt is. Eszerint az Előkapu mellett a Kovácsszeren avagy Kovácsok utcáján (Schmidgassen), az Ogabonatéren és a Hosszúsoron (Lange Zeil) át a Hátsókapuig tartott („bey dem fordern dor in der Semitgassen, Khornmarcht wnt Langen Zeil biß auff daß hinter tor"). L. PAYRKRÓN 1942.12. Vagyis a hosszabb árok az Előkapu és a Hátsókapu közötti hosszabb várfalszakasz előtt volt (a mai Ogabonatéren, Széchenyi téren keresztül), míg a rövidebb árok a két kapu közötti rövidebb szakasz előtt, tehát a mai Várkerület keleti szakaszán. Még 1. SKM 168. 171 A Sperrer-pincét nem sikerült azonosítanunk. Házi Jenő csupán egy 1626. április 23-án végrendelkezett, az év nyarán elhunyt bécsi kereskedőt regisztrál adattárában Sperl néven. HÁZI 1982. nr. 10 369. A személy/birtokos azonosítását nem segíti a tárgyév adójegyzéke sem: SL:SVLt, Lad. XLIII. et SS. Nr. 1/13., Steuer Register de Anno 1615. 2—45. 172 A Payr-krónika említi Lackner érdemei között a Klausneren lévő szőlőskert helyreállítását. L. PAYRKRÓN 1942. 21. Még 1. a 163. jegyzetet. Heimler Károly jegyzete szerint a Klausner „dűlő a Fertő mellett, a Halászcsárda (Segenshütte) felett." Uo. 21, 139. jegyz. A korszak forrásaiban, így a soproni szőlőkről,
