Lackner Kristófnak, mindkét jog doktorának rövid önéletrajza; C sorozat 5. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2008)

Tárgyi jegyzetek

151 A szegényház (xenodochium), avagy az ispotály az Ikvahíd utca 2. sz. alatti ház helyén állott. SKM 360. Történetére legújabban 1. KINCSES 2000. 534-542. 152 A szőlők rendbetételéről konkrétan ír a xxxii. és a xxxiv. fejezetben. 153 I. Kor. 3,ii. nyomán. Fordítás Károlyi Gáspár alapján. 154 L. a 124. jegyzetet. 155 n. Mátyás magyar király német-római császárrá koronázása (1. Mátyás néven) 1612. jún. 13-án történt, tehát nem 1613-ban, ahogy a szöveg sugallja. L. MTK11. 441. 156 E kapu azonosításakor a belváros mindkét kapuja szóba jöhet. Valószínűbb a Hátsókapu, hiszen ha a Porta Primaria jelenti az Előkaput - amint ugyanebben a mondatban olvassuk -, akkor a Porta Secundaria a Hátsókaput, bár az utóbbit Lackner máshol Porta Posteriomak nevezi (xxix, xxx.). A Porta Secundaria azonban lehet a többszörösen tagolt Előkapu valamely része is, ugyanis alább, egy 1618-as esemény kapcsán Lackner az „első bejárat második kapujáról" ír, amelyet ugyancsak Porta Secundariának nevez (in porta primi ingressus secundaria). L. a xxxviii. fejezetet. Az Előkapura még 1. a 202. jegyzetet. 157 n. Krón. 9,6. 158 A követutasítás szövegét 1. KATONA 1779-1817. xxix. 534-545. Lackner nevét 1. uo. 534. (tévesen pozsonyi polgárnak írva). Még 1. ILA 1934. 248. (jegyzetben szintén —tévesen — pozsonyinak írja Lacknert). 159 A linzi gyűlésre máig a legrészletesebb tanulmány: ILA 1934. Még 1. AGOSTONOBORNI 2000. 36. 160 Sajnos Lackner eme feljegyzései elvesztek vagy lappanganak. 161 Lacknernek a linzi gyűlésen való részvételére s az ekkor kiépített kapcsolataira még 1. a bevezető tanulmányt. 162 Lackner az 1615-1616. évek kapcsán is ír az árkok kitisztíttatásáról (1. a xxxív— XXXV. fejezetet). Ezekre az évekre teszik az eseményt a városi krónikák is. L. a 170. és 177. jegyzetet. 1614-ben talán az árkok széleinek a megtisztítása történt meg, ahogy a szöveg is sugallja. 163 A szőlő helye nem ismert. A Payr-krónika azon része, amely Lackner érdemeit sorolja fel, két, Lackner által telepített szőlőt említ: „hat er im Khlausner einen neuen Weingarten, neben den Harkher Khlausner einen Hoffweingarten erhebt". L. PAYRKRÓN. 1942. 21. A Klausneren létesített szőlő valószínűleg az, amelyikről alább, a xxxív. fejezetben tesz említést; a „harkai Klausner mellett" rendbehozott szőlőskertről lehet szó itt, bár egyelőre nincs más támpontunk. A soproni szőlőskertekre a korszakban 1. KÜCSÁN 1999. 164 Fogalmazási (esetleg másolói) hiba: Lackner természetesen nem 1615. április 2021-én írta meg a terjedelmes iskoladrámát, hanem ekkor adatta elő a tanácsházban. Sőt, korábban azt írja, hogy már 1613-ban elkészítette ezt a művet. L. a xxvu. fejezetet és a 145. jegyzetet. A műre még 1. a xxxvi. fejezetet és a 184. jegyzetet.