Lackner Kristófnak, mindkét jog doktorának rövid önéletrajza; C sorozat 5. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2008)

Tárgyi jegyzetek

- ítélet (1. az előző fejezetet) ellenére is voltak bizonyos pozsonyiak, akik akadályozták a soproniakat a pozsonyi vámnál a borszállításban: ezért kellett az újabb rendelet, amelyben az uralkodó ezt szigorúan megtiltotta nekik. Még 1. a 138. jegyzetet. 148 Lackner (vagy kevésbé valószínűleg a kézirat másolója) összekeverte Forgách Zsigmond későbbi nádort (?—1621) és testvérét, Forgách Ferenc esztergomi bíboros érseket (i566?-i6i5). L. NAGY 1857-1865. IV. 203. Forgách Ferencre legújabban, további szakirodalommal 1. DÉNESI 2003; bíborosi kinevezésének körülményeire 1. TUSOR 2005. 59-76. 149 Pethe László kamarai elnök nem volt tárnokmester, legalábbis eddigi ismereteink szerint a tárnokmesteri tisztség a mondott időszakban (1613 augusztus) betöltetlen volt. L. VERES 1968.103. 150 A Lackner által említett építmény azonosításakor két bástya jöhet szóba: a Hátsókaputól délre eső, a városfal délkeleti sarkán épült bástya, vagy a délnyugati sarkon (am kalten Eck) egykor állt bástya. Kérdés, hogy vajon az előzőt említi-e a Payr-krónika, amikor a Hátsókapunál 1614-ben épült bástyáról számol be: „Anno 1614 jähr. Ist die pástéin beim hintem dor erbaut worden". L. PAYRKRÓN 1942. il. A krónika hangsúlyozza azt is, hogy Lackner sokat tett e védmű megépítéséért. L. uo. 12. A Payr-krónika közlésének a délkeleti bástyával való azonosítására 1. HOLL 1997. 305—306. Faut Márk és Klein Menyhért krónikája ugyancsak beszámol egy bástya építéséről a mondott időszakban; itt az áll, hogy an Khalten ekh épült fel a bástya, 1613-ban, Lackner polgármestersége alatt. FAUTKLEIN 1995. 151. A krónika közlésével megegyező értelmű Haynóczi Dániel Iter Neosoliense c. művének vonatkozó része, amelyben az áll, hogy „az iskolánkhoz közel" (amely alatt az evangélikus iskolát kell érteni), felirata szerint 1614-ben épült fel a bástya, amelyet méretei miatt Nagy Bástyának hívnak, fekvése miatt pedig am Kalten Eck-nek: „B.: Ad ea tempóra referendum erit et propugnaculum, scholae nostrae proximum. K.: Recte mones. Epigraphe docet, lapidi incisa, propugnaculum hoc, anno MDCXIIII esse exstructum, quod, cum amplitudine reliqua omnia superat, Magnum appellatur; a loco vero, ubi situm, am Kalten Eck, audit, Lacknero et consilium, et sumptus suggerente, ut annales testantur." L. HAYNÓCZI 1739. p. 401. A források közötti ellentmondás esetleg úgy oldható fel, hogy nemcsak a Faut-Klein-féle krónikában és Hajnóczi művében, hanem Lacknernél és a Payr-krónikában is a délnyugati sarkon épült bástyáról van szó, bár ez esetben kérdés, hogy az utóbbi két forrás miért a másik (keleti) falszakaszon lévő Hátsókaput adta meg viszonyítási pontnak. Nem vethetjük el azt a lehetőséget sem, hogy gyors egymásutánban mindkét bástya felépült, ám ennek ellentmond, hogy egyik forrás sem említ két bástyaépítést. Biztonsággal kizárható ugyanakkor, hogy a Payr-krónika közlése (és ezzel együtt Lackner megjegyzése) a keleti falszakaszon ma is látható nagy rondellára vonatkozna (SKM 168), az ugyanis csak 1631-ben épült meg. L. HOLL 1967.178.