Lackner Kristófnak, mindkét jog doktorának rövid önéletrajza; C sorozat 5. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2008)
Tárgyi jegyzetek
vel in ordinem redactio; Quae aegrotorum quaeso visitatio? Quae articulorum foederis strenua observation" L. uo. 47r. A fenti mondatokból éppenséggel a társaság avagy szövetség (Foedus) teljes lezüllése és komolytalanná válása érződik ki. 129 A mű kéziratban maradt, teljes címét 1. LACKNER I6II. (1. az irodalomjegyzéket). A műről bővebben írtunk a bevezető tanulmányban, mit láss. 130 A mű kéziratban maradt, teljes címét 1. LACKNER 1612 (1. az irodalomjegyzéket). Szövegét közölte és lefordította Grüll Tibor. L. LACKNER 1991 1 . A beszéd az antik városdicséretek mintájára magasztalja Sopront, bár elbeszélése elég zavaros. Fő mondanivalója a „haza", vagyis Sopron kiváló adottságainak felsorolása mellett a város történetének megírására való buzdítás, és a Szövetség tagjainak serkentése a további munkára. Lackner hangsúlyozza emellett a város vallásszabadságát is. A szerző szerette volna megjelentetni a művet, s ezért Batthyány Ferencnek címzett ajánlást is írt eléje (uo. 48-49), ám a kiadás végülis elmaradt. L. KOVÁCS 1971. 461, GRÜLL 1991.45-47. 131 A cikkelyek és a hozzá fűzött magyarázatok megtalálhatók a Szövetség számadáskönyvében (Articuli et rationes foederis Studiosorum reipublicae Semproniensis 1604-1640.). L. OSZK Kézirattár Fol. Lat. 1321. fT. 1-15. Szintén szerepelnek a cikkelyek és a magyarázatok Lackner beszédgyűjteményében. L. OSZK Fol. Lat. 1643. ff. 66r-94r. A cikkelyekre 1. KOVÁCS 1971. 455-456, GRÜLL 1993.181186, KOVÁCS 2004. 61-87. 132 A mű megjelent nyomtatásban. L. LACKNER 1617 4 (1. az irodalomjegyzéket). A művet Lackner Alsó- és Felső-Ausztria rendjeinek ajánlotta; az ajánlásban a fentiekkel megegyezőleg leírta a könyv születésének előzményeit. Ugyanitt bevallja, hogy amikor a tanulók megkeresték kérésükkel, először pironkodott, mivel ekkorra a „császári jog tanulmányozásával" már szinte teljesen felhagyott: „Prima fonte, ut verum fatear, quasi erubui, qui prope his Iuris Caesar, studiis, ob publ. praepedimenta, remque privátam, valedixerim..." Uo. 3r. Az ajánlás kelte 1616. november 19. Még 1. RMK m. 1188. 133 A mű megjelent nyomtatásban. L. LACKNER 1618. (1. az irodalomjegyzéket). A mű kéziratát azonban Lackner már 1612-ben elkészítette. A kéziratot 1. SEL 45.VI.3. A kézzel írt címlap dátuma: „Anno MDCxii." A kinyomtatott művet Lackner Lobkowitz Poppel Évának, Batthyány (11.) Ferenc feleségének ajánlotta. Az ajánlás kelte: 1618. augusztus 10. A műre mégl. RMK in. 6019, KNAPP 2003. 100., KOVÁCS 2004. 98-100. 134 Kovács József László szerint a Lackner által készített iskolai törvények azonosak azzal a Schull Ordnung-gal, amelyet Deccard János Kristóf dolgozott át 1718-ban, illetve az eredetileg német szöveget magyarra és latinra is lefordította. L. KOVÁCS 1982. 228—231., a szabályok szövegét németül és magyar fordításban 1. uo. 231— 238, 314-326. Csakhogy ebben a szabályzatban nincsenek olyan pontok, amelyek a rektorra és a „kollégákra", vagyis a tanárokra vonatkoznának, noha az önéletrajz azt sugallja, hogy a Lackner-féle „törvényekben" ilyen cikkelyek is voltak.
