Lackner Kristófnak, mindkét jog doktorának rövid önéletrajza; C sorozat 5. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2008)

Tárgyi jegyzetek

stúdiumokat vezessenek be az iskolában, bár erre nincs adat. A Zátonyi Sándor által felhozott érvek, amelyek az „akadémiai" szintű (bölcseleti, teológiai) képzést igazolnák Csepregen, nem tűnnek teljesen megalapozottnak, bár egy 1616os adat alapján elképzelhető, hogy később valóban volt valamilyen filozófiai, teológiai képzés. L. ZÁTONYI 1991. 217—219; Uő 2007. 354. Megjegyzendő, hogy Gablmann alig egy évig volt rektora az iskolának — 1587-ben érkezett és 1588 júliusában már Grazban volt (1. a 12. jegyzetet), így nagy reformokra nyilván nem futotta tőle. 9 Horváth Gergelyre, a főnemesi származású ortodox evangélikus egyházi íróra és iskolaalapítóra 1. RÁTH 1894.153-161, WÉBER 1896, ill. legújabban SEBŐK 2007. passim. A bölcseleti és teológiai stúdiumokat is nyújtó nagyőri iskolára, ahol Horváth dialektikát, retorikát és etikát adott elő, l. RÁTH 1894.156-157, WÉBER 1896. 49-59. 10 Creutzer György nagyőri, később csepregi protestáns lelkészre, több evangélikus vitairat szerzőjére 1. RÁTH 1892, PAYR 1924. 76-77, ill. SEBŐK 2007. passim. 11 Nicolaus Gablmann (?—1596) költő, késmárki, csepregi rektor, a grazi gimnázium tanára, később császári hadtörténetíró. Eletére 1. THALLÓCZY 1896, Uő 1897, P. SZABÓ 2004. 338-340. 12 Nádasdy Ferenc az evangélikus ortodoxia feltétlen hívének számító Horváth Gergely (1. a 9. jegyzetet), gyermekkori barátja és rokona ajánlatára hívta Csepregre Creutzer György nagyőri evangélikus lelkészt és Nicolaus Gablmann késmárki rektort, hogy az iskolát újjászervezzék, s egyben a kálvinizmus felé hajló Beythe István dunántúli evangélikus püspökkel szemben „ellensúlyt" képezzenek; legalábbis Beythe Igaz mentség című müvéből, ill. egykorú levelekből ez derül ki. L. THURY 1908. 70; PAYR 1924. 76, 724-729. A meghívás bizonyosan 1587-ben történt, nem pedig 1585-ben, ahogyan a szakirodalomban néhány helyen felbukkan (KOVÁCS 2004.12, P. SZABÓ 2004. 338.). Gablmann ugyanis 15851587 között Késmárkon volt rektor, amint azt a késmárki iskola anyakönyvének egyik bejegyzése is bizonyítja. L. GENERSICH 1804. 11. 157-160. Még 1. PALCSÓ 1893. 16, PRÓNAY-STROMP 1905.101-102. De az is nyilvánvaló, hogy Creutzer és vele Gablmann — már 1587-ben megérkezett Csepregre, mivel Creutzer 1587ben a városhoz közeli Monyorókeréken jelentette meg vitairatát a kálvinista elveket valló Lám Sebestény ellen, amely műben utal is Késmárkról való távozására (Sendbrieff Georgij Creutzers ahn einem ersamen vnd weisen Rath... Eberau 1587). L. RÁTH 1892. 318, PAYR 1924. 76, RMNY i. 598. A műre legújabban 1. SEBŐK 2007. 163-167. Creutzer és Gablmann valóban dolgoztak a csepregi iskola reformján. Creutzer Nádasdy Ferencnek írt, 1588. márc. 3-án kelt levelében sürgeti az iskolával kapcsolatos javaslatának az elintézését, amit elmondása szerint Gablmann is nagyon vár. L. RÁTH 1892. 323, PAYR 1924. 76. Ami Gablmannt illeti, csak ideiglenes állomásnak tekintette csepregi rektorságát, mivel 1588. február 16-án, Csepregen kelt levelében itáliai tanulmányokhoz kér támogatást Hugo