Lackner Kristófnak, mindkét jog doktorának rövid önéletrajza; C sorozat 5. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2008)

Előre megírt emlékezet: Lackner Kristóf különös önéletrajza

Lackner lenne a szerzője.

16 A továbbiakban ezért rámutatunk a Vita néhány olyan sajátosságára, amelyek minden kétséget kizáróan bizonyítják, hogy egy különleges önéletrajzzal állunk szemben. Az első és legfontosabb ilyen sajátosság, hogy a szöveg több helyen - pontosan hat alkalommal - átvált egyes szám első személybe.

17 Ilyesfajta „rövidzárlat" teljességgel elképzelhető, ha valaki magáról ír, a külső elbeszélő szemszögéből. Egyébként a váltások többsége izgalmas epizódok elmesélésekor történik - vagy éppen olyan meghatározó élménynél, mint a házasságkötés -, ami elégséges magyarázatul szolgál arra, hogy ezek leírásakor miért esett ki Lackner a szerepéből. A jelenség egyben arra is utalhat, hogy Lackner nem nézte át a szöveget, vagyis a mü befejezetlen. A Vita nyelvezete, stílusa, fordulatai tökéletes összhangban vannak Lackner egyéb írásos - nyomtatott és kéziratban maradt - latin nyelvű műveivel. Számtalan megfelelést találni néhány szavas kifejezések esetében, de olykor egész mondatnyi egyezésekkel is találkozunk.

18 Eme egyezések arról tanúskodnak, hogy az idézett Lackner-művek és a Vita írója nem lehet két külön ember. Az összevetés számunkra azzal a tanulsággal is járt, hogy Lackner latinja eléggé szegényes, és mesterkéltsége sem tudja elrejteni alapvető hiányosságait, botladozását. Nem mellesleg maga Lackner is említi, hogy ifjúkori tanulmányai meglehetősen zilált körülmények közt folytak: egy helyen egyenesen azt írja, hogy a nyelvtani alapokat igen kevéssé sajátította el, ahol alighanem a latinra gondol.

19 Ezért véleményem szerint újra kell gondolni a Lackner stílusának nagyszerűségével kapcsolatos véleményeket.

20 A műben rengeteg olyan apró, mondhatni „intim" részlet van, amelyet más ember csak akkor tudhatott volna meg Lacknerről, ha „mélyinterjút" készített volna vele. Elsősorban ifjúságának, azon belül is itáliai peregrinációjának leírására gondolunk,

21 amelyben csupa ilyen motívummal találkozunk — tanítványának, Rudolfnak az előmenetele (ami pl. egy külső életrajzíró számára teljesen érdektelen), egy csaknem pár16 A Vitával, pontosabban a Bél által készített másolattal utalás szintjén foglalkozó eddigi szakirodalmat 1. alább, a ív. fejezetben. 17 „...ille potu vini, ego aqua" Vita xi; „...Pontificiorum ritu et norma sumerem..." uo. xiv; „...librum hunc mecum non invenerunt..." uo.; „...et hoc periculi evasi" uo.; „...ex mea parte..." uo. xvi; „... spero etiam pro multis gratum" uo. xxvi; „ne tarnen labor, ut spero, utilis..." uo. 18 Csak hogy néhány példát említsünk: „...poena et praemio, quasi duabus anchoris semper gubernat..." LACKNER 1991

1 (1612) 59. - „...poena et praemio, quasi duabus anchoris Dignitates et Civitates vei incerementum vei decrementum sumpserunt..." Vita ni.; „nisi pupillaris aetas fuerit, quae quicquid videt ignorât" LACKNER 1617

3 30. — „sub pupillari quasi aetate, quae quicquid videt ignorât" Vita m.; „Propositum denique hoc ut candide & simpliciter... fuit coeptum, ita secundos etiam habuit eventus" LACKNER 161 I. ff. 2iv-22r - „Sic fundamentum ac princípium, quia cum DEO, coeptum erat, secundos etiam habuit successus..." Vita xxx.; „...& faustis divina aspirante gratia adclamationibus quae iusta & digna sunt dicam." LACKNER 1610. 37V. - „...et faustis acclamationibus divinaque adspirante gratia..." Vita xxx. stb. stb. 19 „quia perexigua fundamenta Grammatices hausit..." Vita HI. 20 Vö. GRÜLL 1993. 8-9. 21 Vita VIII-XIV.