Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása III.; C sorozat 4. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2006)
Sopron vármegye leírása
kezdet okozta nyomorúságok. Az bizonyosan tudva van, hogy egészen addig nem csitult el e viharos időszak, míg Frigyes a koronát és Sopront vissza nem adta — erről szándékunk szerint alább fogunk szólni. De Utószülött LÁSZLÓ, miután végre visszakapta őt az ország, úgy tűnt, helyrehozza anyja uralkodásának ezt a vétkét. Ugyanis a városnak úgy biztosította az árumegállító jogot, hogy az egyenlő legyen a pozsonyiakéval, melyet nekik egy és ugyanazon oklevéllel állított ki. 57 Ezt azon a helyen gondosan' > közöltük, 58 itt viszont annál buzgóbban megismételjük, mivel a soproniaknak érdekében áll, hogy az ilyesfajta kiváltságok épségben megőrződjenek. így olvasható tehát a pozsonyiak aranybullájában: Kívánjuk továbbá — nem támasztva akadályt a fenti határozatunk —, hogy városaink, Sopron és Nagyszombat minden egyes lakója, minden árujukkal magába a városba jőve ne legyenek kötelezve áruik lerakására; ennek a szabadságnak mondott Pozsony városunk lakói hasonló) módon és kölcsönösen örvendjenek és élvezzék azt, amikor és valahányszor csak történetesen Sopronba és Nagyszombatba, városainkba áruikkal betérnek. Ezenfelül jóváhagyjuk és megengedjük, hogy városainknak, Sopronnak és Nagyszombatnak minden lakója minden árujával nyugodtan és szabadon átkelhessen királyságaink minden vidékén, a Bosznán túli részekre, Zenggbe, a tengerparti részekre és tovább, ahová csak akarnak, melynek nem támasztanak akadályt más leveleink, melyeket az áruk efféle lerakásával kapcsolatban bárkinek vagy bárkiknek adtunk és megengedtünk. Nagyszerű jogok voltak ezek a városnak. Később országos törvényekkel szentesítették 10 és erősítették meg őket. 59 Ma már teljesen jelentéktelenek, ugyanis a mohácsi vész óta lassan elhalványodtak. E káros folyamat okát a kereskedelem iránti tunya magyar közömbösség mellett a rengeteg csaló zsidónak, görögnek és rácnak lehet tulajdonítani, akik egyedül a kereskedéssel foglalkoznak. Ők ugyanis annyira elárasztották Magyarországot, hogy a városi polgároknak már alig maradt terük arra, hogy ezzel az életmóddal keressék kenyerüket. Egyébként a soproniak árumegállító jogát érvényesnek ismerte el a királyok ékessége, Corvin MÁTYÁS, mind a koronázás előtt, 1463-ban, mind a következő évben, április idusát megelőző napon, a koronázás után. 60 Az oklevél egy kiragadott részlete így szól: Hogy Sopron városunkat mostantól fogva nyilvános vásárUtószülött László különleges jóindulata a város iránt Mátyás okleveleivel megerősítést nyer iJ A mű második kötetében, Nagyszombat város történetének II. fejezetében, X. §. 86. oldal. k) Megismerhető ez az országgyűlési végzésekből: Albert 9. törvénycikke, 1574. évi 36. te, 1569. évi 18. te, 1599. évi 33. te, 1603. évi 14. te