Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása III.; C sorozat 4. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2006)

Sopron vármegye leírása

kott a magyaroknál, mint az, hogy az idegen szavakat megváltoztatják a betűk felcserélésével:"" ahogyan Pisoniumból Pozsonyt csináltak, úgy csináltak Semproniumból Sopront.

10 III. §• Mivel azonban több Sempronius is megfordult Pannoniában, kérdés, hogy közülük kiről kapta a város a nevét. A polgárok Grachustól eredeztetik: erre a következtetésre annak a pénzérmének a tanúsága vezérelte őket, amelyet e vidéken ástak ki és T. SEMPRONIUS GRACHUS nevét viseli magán. Gyakran kiástak ilyeneket, nemcsak a város utcáin, hanem a gabonaföldeken is. Ezt a pénzérmét CAROLUS PATINUS is bemutatja „Antiqua Romanorum numismata" című művében.

11 )U LAZIUS'

0 ezt nem meri állítani, hanem azt tartja valószínűnek, hogy a várost vagy Sempronius Tuditanusról nevezték el, vagy Caius Sempronius Secundinusról, vagy pedig SemproniusDensusról.

12 ORTELIUS

1

' ' úgy véli,

13 hogy Secunáinus volt az; amint írja: „Sempronius Secundinusról nevezték el így". Habár senkihez nem köthető biztosan ennek az elnevezésnek az eredete, mégis arra lehet következtetni, hogy Sempronius Densus volt az, aki, mint ismert, túlélte Galba meggyilkolását, és aki jóhírét és saját nevét megosztotta — nemcsak az egész coloniával, hanem a várossal is, amely az egész coloniában a legjelentősebb volt. Azzal, hogy ezt mondjuk, még nem tagadjuk annak a lehetőségét, hogy ezen a helyen élt Sempronius Gracchus, vagy valaki más, aki ezt a nevet viselte. Amiképpen viszont nem lehet kimutatni, hogy Sempronium a régi Scarabantiára megy viszsza, ugyanúgy nehéz biztonsággal kitalálni — és ezt őszintén Ki volt az a Sempronius, akiről a várost elnevezték? túlságosan nehéz kinyomozni '"így lett Carponából Corpona és laurinumból Győr a magyar beszédmódnak köszönhetően. 11 Megjelent Párizsban 1663-ban. 251. fólió. TITUS SEMPRONIUS GRACCHUS pénzérméjének rézmetszetét kiadta Daniel Suttinger, Lipót császár katonai építésze. A várost is elég pontosan lerajzolta, és a soproni szenátusnak és népnek ajánlotta fel. ' Azokon az oldalakon, amelyeket Ausztria-térképéhez csatolt hozzá: nyilván megfeledkezett arról a bizonyos Aproniusról, akit az előbb említettünk. " A THESAURUS Geographicus című műben ennél a szónál. Ezzel egyetért az előbb említett MAYER. Mások Dio CASSIUS alapján azt állítják, hogy ezt a coloniát LUCIUS SEMPRONIUS ATRATINUS irányításával alapították, merthogy az ő consulsága idején, a Város alapításától számított 719. évben igázták le és hódították meg Pannoniát. Ezt én nem merném állítani: egyrészt azért, mert az ő consuli hivatali ideje rövidebb volt (lásd: CAROLUS SIGONIUS: Commentarius in Fastos, ugyanennél az évnél, I. kötet. Opp. 557. oldal. Kiadva Milánóban, 1732. fólió-alakban), másrészt pedig a források szerint Augustus császár az az évi hadjáratát nem a pannonok, hanem Illyricum ellen indította. Lásd: FLORUS IV. kötet, VIII. fejezet, VEI.LEIUS II. könyv. APPIANUS az Jllyricum-bun, SCHÖNLEBEN az Antiquitates Carnioliae című művében, III. rész 116. oldal!