Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása III.; C sorozat 4. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2006)
TANULMÁNY - TÓTH GERGELY : Bél Mátyás leírása Sopronról és Sopron vármegyéről: a mű és forrásai
azaz birtokközpontok szerint hét további alfejezetre bontva ismerteti. Ami egyébként a falvakkal kapcsolatos adatok minőségét és mennyiségét illeti, ezek mértéke elég változó. A leggyakoribb adat a faluhoz tartozó termőföld minősége, valamint az elhelyezkedés. Jóval kevesebbszer szerepel a lakosok nyelve. Sok település bemutatására pedig inkább a felületesség, sőt, gyakran a semmitmondás jellemző. Nem lehet komolyan venni például Lindgraben falu egy mondatból álló bemutatását, mely szerint ..nem éppen termékeny hely, mégsem alkalmatlan a földművelésre", 1 " 3 vagy hogy Kecöl (Ketzet) és Bősárkány „középszerű települések". 10 " Ebből a szempontból Sopron vármegye leírása alulmúlja mind a már nyomtatásban megjelent köteteket, mind a legtöbb dunántúli megyeleírást. Veszprém megye esetében például sokkal alaposabb munkát végzett az adatgyűjtő a falvak bemutatásakor, s minden településhez jól megírt, tartalmas leírást szerkesztett." r Szintén kimagaslóan jobbak a falvakról szóló részek Fejér vármegye kéziratos leírásában, ahol a szokásos adatokon kívül a falvak történetére (több esetben azok újbóli betelepítésének körülményeire), vagy egyéb, a településsel kapcsolatos érdekességre is kitér szerzőjük. 108 Nem tudni, mi okból volt kevésbé eredményes Sopron megyében az adatgyűjtés. Több részletből kitetszik ugyanis, hogy Bél, vagy inkább valamely munkatársa egyes falvakban személyesen is járt és gyűjtött információkat. 109 Esetleg arra gondolhatunk, hogy a falvak nagy száma „fogott ki" Bél Mátyáson és kollégáin. A leírásban ugyanis 172 falu kerül említésre, szemben Fejér megye 55, illetve Veszprém megye 125 falujával. Ráadásul egy helyen az is kitűnik, hogy nem jegyeztek le minden települést Bél és segítői. A rábaközi falvak felsorolását ugyanis a pozsonyi tudós végül megszakítja a reliqui (satöbbi) szóval, beismerve ezzel, hogy nem tud az ottani településekről pontosan számot adni. 110 Vannak azonban részletes faluleírások is. Ilyen például a Sopron város birtokában levő falvak bemutatása, ahol sok érdekes adalék olvasható." 1 Szintén külön kell megemlíteni a Frauenhad faluról írtakat, itt ugyanis egy érdekes népszokást, az ún. Langet' Tantz hagyományát mutatja be részletesen a szerző." 2 Sajnos azonban mégsem ez a tipikus, az utólagos pótlások, javítások ellenére sem. IOT „Lindgraben, locus haud vtique fertilis sed non importunus tarnen, ad rusticandum." — Uo. p. 150. 109 Uo. p. 153. 107 Veszprém vármegye leírásának legteljesebb kézirata: Matthiae Belii Comitatus Vesprimiensis... paratus Caloczaeper Franciscum Szarka de Lukafalva, 13- Apr. 1772. EFK Hist. I. cccc. A falvak leírása: uo. pp. 58-85., 86-117., 139-166. Kiadásuk: BEL Mátyás: Veszprém vármegye leírása. Fordította TAKÁTS Endre. Veszprém 1989. 108 A legteljesebb kézirat címe: Descriptio Comitatus Alba-Regalensis cum effigiebus regum Hungáriáé cupro expressis. EFK Hist. I. c. pp. 192. A falvak leírása: uo. pp. 161-176., 177-192. 109 Haracsony falunál a szerző méltatlankodva írja, hogy az itteniek majdhogynem meglincselik az ártatlanul kérdezősködő idegeneket. — EFK Hist. I. vv. p. 147. 110 Uo. p. 159. 111 Uo. pp. 159-167. 112 Uo. pp. I44a-b.