Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása III.; C sorozat 4. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2006)
TANULMÁNY - TÓTH GERGELY : Bél Mátyás leírása Sopronról és Sopron vármegyéről: a mű és forrásai
melynek adatait Bél messzemenően felhasználta/' Szintén a mondott kéziratból vette át Johannes Serpilius naplójának egy bejegyzését, 82 valamint a család történetének rövid összefoglalását. 83 A kurucok 1705-1706 fordulóján végrehajtott sikertelen ostromáról Bél már kevesebbet közöl (igaz, erről már az eredeti szövegben is volt egy terjedelmesebb fejezet): csupán Haynóczinak Dobner Sebestyén Ferdinánd akkori polgármester felett tartott beszédéből idéz egy hosszabb részt, illetve I. József oklevelének a szintén Haynóczi által lejegyzett részletét citálja, melyben az uralkodó a soproniak hűségét és állhatatosságát méltatja (XXXIVXXXV. §.). A város történetének azonban Bél szomorú befejezést ad: mint írja, a polgárok az ostromot is nehezen heverték ki, továbbá a sűrű természeti csapások miatt elszegényedtek és a számuk is megfogyatkozott (XXXV. §.). A város korabeli állapotának elbeszélésekor Bél többnyire szó szerint átemeli a Haynóczinál leírtakat, tehát nem alakítja, bővíti azokat, mint a várostörténeti részben. Passzivitását indokolja, hogy míg a történeti eseményeknél volt lehetőség más, történeti művekkel való összehasonlításra, addig a korabeli állapotok elbeszéléséhez nyilván nem tudott semmit hozzátenni. Mindenesetre az a gondosság, amivel Haynóczi pótlásait elhelyezi a szövegben, jelzi, milyen nagyra becsülte kollégája jegyzeteit (az már kevésbé rokonszenves, hogy Haynóczi nevét csak a nyomtatott gyászbeszédek idézésénél, illetve egy tőle származó költeménynél említi, noha több hosszű fejtegetést átvesz tőle). Civitasfidelissima?Sopron „hűsége"Bél müvében Mint a fenti összefoglalásból is kiderül, Bél átdolgozott történeti áttekintéseben a legnagyobb részt — a helyi források bevonása ellenére — továbbra is a „külső történet" eseményei teszik ki. így a fő hangsúlyt az kapja, hogy Sopron városa hogyan reagált az országos események kihívásaira, vagyis válsághelyzetben hogyan próbált aktuális uralkodójához hűséges maradni, s egyben a falai alatt álló ellenséggel valamilyen modus vivendi-t találni. A hűség több szempontból is nagyon lényeges fogalom a város történetében. Sopron szabad királyi város, melynek kegyura a király, akitől kivált81 Uo. pp. 53-69., ill. EFK Hist. I. zz. XXVIII-XXXI. §., pp. 40-45. - Bél Serpiliustól vette át I. Lipót 1683- október 18-án kelt oklevelét is, amelyben az uralkodó elrendeli az árulással vádolt Johannes Serpilius és társai szabadon bocsátását. — SERPILIUS: i. m. pp. 66-69., ill. EFK Hist. I. zz. pp. 43-44. 82 Bél ugyanis Serpiliusról annak naplója alapján mondja el. milyen helyzetbe került az 1678-as pestis idején („quod, ex eius ephemeridibus condidicimus"), majd idézi a napló bejegyzését. Lásd: p. 40. k.) jegyzet! A forrás ebben az esetben is a családtörténeti munka. — SERPILIUS: i. m. pp. 45-46. 83 Bél az 1683-as események végére érve lábjegyzetben röviden összefoglalja a Serpilius-család eredetét, leszármazását, valamint Johannes Serpilius pályafutását (EFK Hist. I. zz. p. 45. p.) jegyzet), melyben ugyancsak J. C. Serpilius műve volt a segítségére. — SERPILIUS: i. m. pp. 1-70.
