Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása III.; C sorozat 4. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2006)
TANULMÁNY - TÓTH GERGELY : Bél Mátyás leírása Sopronról és Sopron vármegyéről: a mű és forrásai
szelő történeti műveket mozgósít, így a rész forrásértéke nem számottevő, bár figyelemre méltó, milyen jó érzékkel veti össze az egyes kútfőket és von le az összevetésből következtetéseket, például a korona megváltásának árával kapcsolatban. Gondosan felhasználta Bél Haynóczinak a városi évkönyvekből származó, fentebb már említett adatait is. Csakúgy, mint az oklevelek bemutatásánál, itt is megmutatkozik Bél élvezetes elbeszélői stílusa, s kiváló rendszerező érzéke. így például Haynóczi száraz közlését arról, hogy a városi polgárság 1529-ben a török elleni hatékonyabb védekezés érdekében lerombolta a külvárost, színes és izgalmas epizóddá alakítja, ahol drámai színekkel ecseteli a polgárok eltökéltségét és összefogását. 71 Ugyancsak pazarul fűzi össze és alkot egységes fejezetet a XVI. századi „csapáslajstromból", amelyet Haynóczi jegyzett le (lásd: XVIII. §.). Külön tárgyalandó a Bocskai-felkelés időszakának, vagyis az 1605-ös ostromnak a bemutatása, melyhez Bél tekintélyes forrásanyagot vonultat fel. Egyrészt megfogadta Haynóczi tanácsát, és többször idézi, illetve felhasználja annak Johann Georg Kramer felett tartott, és részben az említett ostromot is tárgyaló gyászbeszédet." 2 Haynóczi szövegéből Bél a többi között kiemeli, hogy Johann Georg Kramer őse, a fentebb említett Matthias Kramer polgármester szigorúan intette a szenátust, amikor annak néhány tagja hajlott az elpártolásra; 73 mely közlés némileg árnyalja a polgárok állhatatosságáról dicshimnuszt zengő egyéb forrásokat. Az 1605. év elbeszélésnél használja fel először Bél a fent bemutatott Lackner-életrajzot. A polgármester ostromról szóló színes beszámolóját-1 jó forráskritikai érzékkel összeveti a Haynóczinál leírtakkal, valamint Istvánffy Miklós történeti munkájával, s Lackner szavai alapján megállapítja, hogy Istvánffy tévesen írja le művében a Bocskai-sereg város elleni első rohamát."' Lackner beszámolója azért is fontos volt Bél számára, mert pontos dátum szerint közölte az ostrom egyes eseményeit. Az ostromok és természeti csapások után (ez a némileg egyoldalú kép persze a forrásadottságoknak köszönhető) Bél helyet ad a Bocskai-felkelés utáni békeéveknek is. Ebben segítségére volt a Lackner-életrajz, ahol a polgármester bőséges információt ad erre a korszakra. Bél többek között átveszi tőle az l6l3-as év sikereit, a borkivitel tiltásának Lackner által kieszközölt feloldását és az erről kibocsátott kiváltságlevelet (XXL §.), majd röviden ismerteti — szintén a Vita alapján — a jeles soproni városvezető életpályáját is (XXII. §.). Ugyancsak Lacknertől származik a városháza 1615-ös helyreállításáról szóló rövid megjegyzés/' 1 melyet később, a város középületeinek bemutatásánál ^ Uo. 25-26. (XVI. §.) 72 HAYNÓCZI 1742. "• HAYNÓCZI 1742. 6. p., ill. EFK Hist. I. zz. p. 29. (XIX. J.) 74 Lásd a 61. jegyzetet! " 3 EFK Hist. I. zz. p. 30. (XIX. §.) 76 Lásd: uo. XXIV. §., ill. Vita p. 47!