Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása III.; C sorozat 4. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2006)

TANULMÁNY - TÓTH GERGELY : Bél Mátyás leírása Sopronról és Sopron vármegyéről: a mű és forrásai

azt. Először is le kell szögeznünk, hogy a Bél által készíttetett másolat teljes: erre mutat, hogy az 56. oldal, amely az utolsó 55. oldal hátoldala, üres, vagyis nem hiányzik a végéről egy lap sem. Emellett Lackner, amikor a kézirat közepén (!), az l6l0. év elbeszélése közben 12 tételben felsorolja műveit, nem tesz említést az l6l9-ben megjelent Actus Oeconomicus című munkájáról, ugyanakkor szól az I6l8-ban kiadott (igaz, már korábban megírt) Emhle malischer Tugend-Spiegel című könyvecskéjéről.

32 Ez arra utalhat, hogy l6l8-ban vetette papírra a teljes önéletírást, s később folytatni kívánta azt, de végül elállt ettől. Ez könnyen el is képzelhető, ha meggondoljuk, hogy ezután következett „Bethlen Gábor esztendeje" — ahogy Kovács József László találóan fogalmaz —, s e zavaros idők eseményeit, noha bámulatos ügyességgel lavírozott Bécs és az erdélyi fejedelem között, nyilván nem volt olyan könnyű papírra vetnie Lacknernek, mint a korábbi éveket.'

3 Az önéletírás két részre osztható. Az 1599. évi eseményekig Lackner valóban memoár-stílusban, a múltbeli eseményeken tépelődve, elgondolkozva beszéli el mozgalmas ifjúságát.'

1

1599-től viszont (ebben az évben lett a soproni városi tanács tagja) már főként az elért eredményekre, mögötte levő évekre büszke városvezető hangja szólal meg, aki annales-szerűen, vagyis évről évre haladva írja le hivatali előmenetelét, valamint a város és az ország körül szerzett érdemeit.

35

Az ifjúságáról szóló rész főként azért lényeges, mert Lackner életének e szakaszáról eddig viszonylag keveset tudott a vele foglalkozó irodalom.'" Itt viszont a jeles polgármester sokat elárul magáról: így a Csepregen töltött, eleinte nem túl gyümölcsöző tanulóéveit;'" morvaországi, grazi (saját bevallása szerint szintén eredménytelen) stúdiumait; másfél évig tartó katonáskodását féltestvére, Kolb János oldalán;'

8 az ötvösmesterségben való előmenetelét; majd — a sok vargabetű után — újbóli grazi tanulmányait (melyek során már szeretett — és Csepregről ismert — tanára, Nicolaus Gabelmann segített neki), és a Padovában töltött négy évet, ahol jogi doktorrá avatták. A sok 32 A művek felsorolása: Vita pp. 34-37., 39. Lackner műveire lásd továbbá: KOVÁCS: 2004. 32-33et passim! 33 Lackner 1619-1622 közötti politikájáról lásd: KOVÁCS 2004. 33-35.! " Vita pp. 1-24.! 33 Uo. pp. 24-55. 36 Kovács József László, Lackner monográfusa ezeket az éveket egyenesen a „Lackner ismeretlen ifjúsága" cím alatt tárgyalja. — KOVÁCS 2004. 12-15. 37 Lackner bevallja, hogy ingatag ifjú kora miatt lanyhán haladt előre csepregi tanulmányaiban, s még abból is felejtett, amit Sopronban tanult: „ast quia Parentis absentia et adolescentis filii libertás, propter lubricum eius aetatis indicium, studia nihilo vehementius, immo remissius promoverunt, factum est, ut quae Sempronii saluberrime et féliciter hausit, decrementum Csepregini sumserint; unica Hungaricae linguae cognitione quali quali salva." — Vita p. 2. 38 Lackner elbeszéli, hogy apja küldte Kassára, féltestvére mellé, aki a felső-magyarországi vértesek hitszónoka volt (cataphractorum in superiori parte Hungáriáé concionator); továbbá, hogy ő is vértesnek állt, s másfél évig katonáskodott bátyjával, számos állomáshelyen megfordulva: „(Lackner) ...fratrem Cassoviae offendit, cum quo inter cataphractos Moldáviáé, Barthwae, Eperiessii, Walendorffii, Kirchdorffii, aliisque pro Caesareo milite praescriptis locis vixit ad instar gravions armatúráé militis." — Vita pp. 5-6.