Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása III.; C sorozat 4. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2006)
TÁRGYI JEGYZETEK
116 Azaz június 6-án. Lackner önéletrajzának vonatkozó helye, ahol az ostrom dátumáról ír: Vita p. 25. — A fordító jegyzete. — Az időszak történetírója szerint az utolsó támadásra már Basta távozása után, 1605 júliusában került sor: PAYR 1914. 25-28. — Az ostrom a krónikaíró szerint egy hétig tartott: Payr krónika, 8. 117 A vonatkozó részt lásd: Vita pp. 25-26.! — A fordító jegyzete. 118 Lásd: HAYNÓCZI 1742. 6.! — A fordító jegyzete. 119 Sopron ostroma 1605-ben június 28-ig zajlott (lásd a következő paragrafust). Jelen leírást megerősítik a Faut krónikában leírtak: 71-75, 135-139. 120 A Lackner-önéletrajz vonatkozó része: Vila p. 26. — A fordító jegyzete. 121 Trautmannsdorf két kérését és azok elutasítását minden bizonnyal szintén Haynóczi Dániel gyászbeszédéből vette át Bél Mátyás: HAYNÓCZI 1742. 7. — A fordító jegyzete. 122 A Lackner-önéletrajz vonatkozó része: Vita p. 30-31. — A fordító jegyzete. 123 Az idézett részt lásd: uo. 26-27'.! 124 Lackner Kristóf megjegyzése. — A fordító jegyzete. 125 Az idézett szövegrész: HAYNÓCZI 1742. 7. — A fordító jegyzete. 12(1 A császári katonaságról lásd a XIX. paragrafust! 127 A pereskedés leírása a két törvénycikk alapján történt: II. Ulászló 1504. évi V. dekrétumának 19. cikkelye: CJH 1000-1526. 682-683. és II. Mátyás 1609. évi I. dekrétumának 43. cikkelye (Az országból a bor kivitelének megtiltása): CJH I6O8-I657. 564-565. — A két város közti „borháború"-ról és soproni borkereskedelemről a századfordulón lásd: MOLLAY 1956/1. 76.! A pereskedés még Bethlen időszakában is tartott: LUKINICII 1921-1922. 176-177. I2H A pozsonyi országgyűlést II. Mátyás l6l3-ban február 13-ra hívta össze. Április 25-én szentesítette a meghozott törvényeket, s ekkor nyerte el Sopron is az alábbiakban idézett kiváltságlevelet. 129 A Lackner-önéletrajz vonatkozó részét lásd: Vila p. 37! — A fordító jegyzete. 130 Lásd: uo. pp. 38-39.! — A fordító jegyzete. 131 Thurzó György. 132 Lackner önéletrajzának vonatkozó részét lásd: 1 ïta pp. 39-40.! — A fordító jegyzete. 133 Lackner Kristófról szóló monográfiák: KOVÁCS 1972. és KOVÁCS 2004. 134 Feltehető, hogy Bél ezeket a — bár nem túl konkrét — adatokat is Lackner önéletrajzából vette át (lásd: Vita passim). — A fordító jegyzete. 133 A q.) jegyzetben olvasható idézetet (fuimus Troes - „csak voltunk trószok") lásd: Verg. Aen. II. 325.! — A fordító jegyzete. 136 HARTLIEB György: Anagrammata Hungaro Sopronia, Keresztúr, I6IO. — KOVÁCS 1977. 170-171.; KULCSÁR 2003. 223. alapján. 137 Lásd: Hör. Carm. IV. 8. 28.! A valószínűleg nem Horatiustól származó, a horatiusi szöveghagyományba később interpolált sort (Dignum laude virum Musa vetat móri) Bél a szituációnak megfelelően átalakította, azaz többes számba tette át a „férfi" szót {Dignos laude viros). — A fordító jegyzete. 138 Lásd: Hor. Sat. II. 1. 26.! Horatiusnál Castorról és Polluxról van szó, akik az egyik mítoszváltozat szerint ugyanabból a hattyútojásból származtak,
