Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása III.; C sorozat 4. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2006)

TÁRGYI JEGYZETEK

MOLLAY 1983. 199-202.! — A Szt. Lénárd kápolna a mai Kurucdomb, a régi Pócsi-domb tetején, a XV. század derekán épült. Házi Jenő szerint sem az 1529, hanem az 1532. évi hadjáratokban pusztult el. A Szt. Margit-templom 1535-ben még állt. - HÁZI 1939. 230-232. Az óvintézkedések ellenére az itt leírtakkal szemben 1526-1527-ben a törökök még nem fenyegették Sopront. — Az óvintézkedésekre lásd: MOLLAY 1983.199-202.! — I. Ferdinánd 1527. évi jutalmazása: Sopron és a város polgárai 1527. január 4-én I. Ferdinánd királytól a hűségért ideiglenesen a győri püspök birtokát, a szomszédos (Fertő)rákost kapták meg: HAZI 1/7. 182. sz. 234-235. és vö.: uo. 183. sz. 235-236. Utalás: Notitia, V. 147. — 1527 júliusában a Habsburg uralkodó nem a törökök ellen hadakozott Magyarország területén; július 8-án Ferdinánd seregével Szapolyai János seregei ellen kelt hadba, július 31-én lépte át a határt Pozsonynál (augusztus 20-án vonult be Budára). I. Szulejmán 1532. április 25-én indult meg Bécs ellen; seregei augusztus 5-én értek Kőszeg vára alá, 10-én megkezdték az ostromot, ami augusztus 28-30-án abbamaradt. A birodalmi sereg összlétszáma kb. 80 000 fő volt. Az 1532. évi hadjárat dunántúli vonatkozásainak feldolgozása: BARISKA 2003. — Sopron és környéke vonatkozásában az 1532. évi hadjáratban a külvárosok és a városkörnyék településeinek pustulása további kutatásokat kíván. Lásd: MOLLAY 1983. 235. (44. sz. jegyzet.! — Istvánffy művének idézett helye: ISTVÁNFFY - TÁLLYAI l/l. 11. könyv, 298. skk. — Iovius munkája: Giovio, Paolo: Opera quotquot extrant omnia. Benne Goivio Historiarum sui temporis libri XLV, amely a magyarok történetét is tartalmazza. Basileae, 1578. — Az azonosítás a Bibliotheca Zriniana, 129130. alapján történt. Bél Mátyás e helyen utalást tesz az 1535. augusztus 21-én 1. Ferdinánd és Szapolyai János által megkötött fegyverszünetre, amit többször is meghosszabbítottak. I. Ferdinánd 1553- április 9-re hirdetett meg Sopronba országgyűlést, az ország nagy részében és a Pozsonyban is dühöngő pestisjárvány miatt. A város ekkor újabb vásártartási kiváltságot kapott. Habsburg Ferdinánd német-római császár, magyar és cseh királynak és fiainak jelenléte következtében a város nemcsak országos, hanem birodalmi szintű eseménysorozat színtere volt. — Faut krónika, 39-, 106-107. és KINCSES 2001. 79-80. — Istvánffy művének idézett helyei: ISTVÁNFFY - TÁLLYAI 1/2. 231-232. — Bár az 1553. évi időjárási feljegyzések nagyon hiányosak, valószínűsíthető, hogy a Sopronon ekkor átvonuló sáskajárás nem okozott nagy károkat, mert jó bor- és gabonatermés volt. — Faut krónika, 39-, 106-107.; a korabeli feljegyzéseket összegzi: RÉTHLY 1962. 80. 1577. május 16-án délután öt óra körül tört ki a tűzvész a Balfi utcában, s az erős szél miatt terjedt tova. — Faut krónika, 41, 109Az 1579. évi Mátyás napi (február 24.) hóesés két hétre bénította meg a város életét. — Faut krónika, 42, 109- (Idézi RÉTHLY 1962. 95.) Az 1575. évi bőséges bortermésről lásd: Faut krónika, 42, 110.!