Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása II.; C sorozat 3. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2006)

SOPRON VÁRMEGYE LEÍRÁSA

Ez csak az első lépés volt a város biztosabb boldogulása felé. Alig telt el ugyanis háromszor öt év, amikor a LIPÓT elnökletével tartott 1681-es soproni országgyűlésen a király páratlan jc>indulata, valamint a karok és rendek támogatása révén Kasztot a szabad királyi városok közé sorolták. Ezek a rendelet szavai:

g) 6(1 „Minthogy őfelsége különös kegye folytán elhatározta, hogy a Kasztnak nevezett, már korábban Is kiváltságos városát — annak jóságosan bizonyos kiváltságokat juttatva — a Magyar Királyság többi szabad királyi városa közé felveszi és azok közé számltja, ezért az ország karai és rendjei is közös akarattal a mezővárost mint szabad királyi várost elismerve azt a Magyar Királyság és a kapcsolt részek többi városa közé számítani rendelik és beleegyeznek abba, hogy az ország többi kara és rendje között nyilvános ülésjoga legyen."— Ily módon lett Ruszt felszabadítva.

61 A kiváltságokat,

1

'

0 melyekkel NAGY LIPÓT ekkor gazdagította a rusztiakat, nem tudjuk az olvasók elé tárni, mivel a polgárok titokban tartják őket. Az oklevélből egyedül az a rész ismert számunkra, ahol a címerről van említés. Úgy láttuk jónak, hogy ezt a részt ideillesztjük:

62 „Hogy azonban e szabaddá tevésnek, valamint császári és királyi kegyünknek, mellyel e városunkat, annak polgáralt és lakosalt jóságosan megjutalmaztuk, örök tanúsága fennmaradjon, régi címerüket, melyet eddig is használtak, nemcsak kegyesen helybenhagytuk és szentesítettük, hanem királyi fef ékkel, vagyis királyi koronával Is gyarapítottuk és ékesítettük, továbbá megengedjük és jutalmul adjuk, hogy a jövőben a következőképpen éljenek vele, illetve ruházzák át. Tudniillik felállított katonai pajzs, a már említett és drágakövekkel ékesített királyi fejékkel koronázva, és vízszintesen három további részre felosztva, melynek az alfán, vagyis a pajzs talpán a Fertőnek nevezett hullámzó tó látható, amint szélesen elterül, s annak a legszélén, vagyis a partján egy sással benőtt rét, természetes zöld színével gyönyörűen megfestve; a pajzs középső részén szintén zöld sz/n [helyezkedik el]/'

3 s középpontjából három nádszál sarjad, melyek mintha hajladoznának, s vastag csúcsukkal elfoglalják az, égkék színű felső részt- Az említett korona mindkét széléről arany palástok terülnek, szét finoman a pajzs talpára, s azf körülölelve tetszetősen és szépen díszítik." — így szól a címerről az oklevél.

64 A szabad királyi városok ko'%é sorolják 1 muhi et szavai Hogy ekkor milyen kiváltságokat kapott, a szerzőnek nem sikerült megtudnia A város címerének gazdagodását a^ oklevél szavai mondják, el 1681. 60. tc. h) Honfitársaink halitéletei közé kell sorolni, hogy a kiváltságleveleket, amelyeket a legjobb királyoktól kaptak, inkább őrzik jól bezárt szekrényekben, eledelül a férgeknek, molyoknak, egereknek, mint hogy napvilágra hoznák és közzétennék őket. Hogy ez mennyire helvtelen, s hogv mennvire távol áll a műveltebb népek szokásaitól, azt most ne firtassuk.