Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása II.; C sorozat 3. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2006)

SOPRON VÁRMEGYE LEÍRÁSA

Ez csak az első lépés volt a város biztosabb boldogulása felé. Alig telt el ugyanis háromszor öt év, amikor a LIPÓT elnökletével tar­tott 1681-es soproni országgyűlésen a király páratlan jc>indulata, va­lamint a karok és rendek támogatása révén Kasztot a szabad királyi városok közé sorolták. Ezek a rendelet szavai: g) 6(1 „Minthogy őfelsége különös kegye folytán elhatározta, hogy a Kasztnak nevezett, már korábban Is kiváltságos városát — annak jóságosan bizonyos kiváltságokat juttatva — a Magyar Királyság többi szabad királyi városa közé felveszi és azok kö­zé számltja, ezért az ország karai és rendjei is közös akarattal a mezővárost mint szabad királyi várost elismerve azt a Magyar Királyság és a kapcsolt részek többi városa közé számítani rendelik és beleegyeznek abba, hogy az ország többi kara és rendje között nyilvános ülésjoga legyen."— Ily módon lett Ruszt felszabadítva. 61 A kiváltságokat, 1 ' 0 melyekkel NAGY LI­PÓT ekkor gazdagította a rusztiakat, nem tudjuk az olvasók elé tár­ni, mivel a polgárok titokban tartják őket. Az oklevélből egyedül az a rész ismert számunkra, ahol a címerről van említés. Úgy lát­tuk jónak, hogy ezt a részt ideillesztjük: 62 „Hogy azonban e szabaddá tevésnek, valamint császári és királyi kegyünknek, mellyel e városunkat, an­nak polgáralt és lakosalt jóságosan megjutalmaztuk, örök tanúsága fennma­radjon, régi címerüket, melyet eddig is használtak, nemcsak kegyesen helyben­hagytuk és szentesítettük, hanem királyi fef ékkel, vagyis királyi koronával Is gyarapítottuk és ékesítettük, továbbá megengedjük és jutalmul adjuk, hogy a jövőben a következőképpen éljenek vele, illetve ruházzák át. Tudniillik fel­állított katonai pajzs, a már említett és drágakövekkel ékesített királyi fe­jékkel koronázva, és vízszintesen három további részre felosztva, melynek az alfán, vagyis a pajzs talpán a Fertőnek nevezett hullámzó tó látható, amint szélesen elterül, s annak a legszélén, vagyis a partján egy sással benőtt rét, természetes zöld színével gyönyörűen megfestve; a pajzs középső részén szin­tén zöld sz/n [helyezkedik el]/' 3 s középpontjából három nádszál sarjad, melyek mintha hajladoznának, s vastag csúcsukkal elfoglalják az, égkék szí­nű felső részt- Az említett korona mindkét széléről arany palástok terülnek, szét finoman a pajzs talpára, s azf körülölelve tetszetősen és szépen díszítik." — így szól a címerről az oklevél. 64 A szabad királyi városok ko'%é sorolják 1 muhi et szavai Hogy ekkor milyen kiváltságokat kapott, a szerzőnek nem sikerült megtudnia A város címerének gazdagodását a^ oklevél szavai mondják, el 1681. 60. tc. h) Honfitársaink halitéletei közé kell sorolni, hogy a kiváltságleveleket, amelyeket a leg­jobb királyoktól kaptak, inkább őrzik jól bezárt szekrényekben, eledelül a férgek­nek, molyoknak, egereknek, mint hogy napvilágra hoznák és közzétennék őket. Hogy ez mennyire helvtelen, s hogv mennvire távol áll a műveltebb népek szoká­saitól, azt most ne firtassuk.

Next

/
Thumbnails
Contents