Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása II.; C sorozat 3. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2006)

SOPRON VÁRMEGYE LEÍRÁSA

amikor a szüret közeledtével megy tönkre. Ezek a csapások szükség­képpen megapasztják a polgárok vagyonát; s ha netán ezt egy-két ke­gyesebb év helyre is hozza, nehéz azt a kevéske hasznot úgy beoszta­ni, hogy se a szőlőművelés, se az adók fizetése ne hibádzzék, és a napi betevőre is maradjon elég. Annyi bizonyos, hogy sehol sem nehezebb fizetni az adókat, mint ahol ezt egyedül a szőlők jövedelméből állapít­ják meg. Kiváltképp erdőben szűkölködnek a rusztiak, amit én a vá­ros legfőbb gondjai között tartok számon. Igv ami a kivágható erdő­ből megmarad, azt a házak száma szerint felosztják. Innen a mondás: „Olyan gazdagok a rusztiak, hogy minden polgárnak van saját erdeje."E,z így is van. Csak éppen ez az erdő egy-két ványadt és nyugat felé hajló tölgy­fából áll. Vannak viszont, akik faültetésre adják a fejüket, amint az egy évre kiosztott tölgy elfogyott. Természetesen a mindennapos haszná­latra való tűzifát máshonnan kell drágán beszerezni. XII. §. Végül, ami a polgárokat illeti, van bennük egyfajta buzgó törekvés a jó ízlésre; továbbá inkább derűsek, mint komorak. Sok olyan van köztük, aki fogékony a szabad művészetek iránt. Ezért van, hogy ide­genbe mennek tanulmányok céljából, emellett ha megtehetik, csak olyanokat választanak be a szenátusba, akik bizonyos elismert mű­veltségük révén kiemelkednek a többiek közül. Szívesen és nemeslel­kűen segítenek egymáson. A barátság szent előttük, akár vérségi kö­telék, akár lelki rokonszenv útján jött létre. A vándorokat rendkívül kedvesen fogadják, de annyiban azért feddést érdemelnek, hogy azt tartják a legnagyobb udvariasságnak, ha vendégüket borból a kelle­ténél is bővebben kínálva lerészegítik. Sőt a rusztlak közt is vannak, akik szeretnek barbár módon dorbézolni. A jó polgár egyéb feladatait a rusztlak példásan teljesítik: habár jószerivel nincs iskolájuk, igyekez­nek gyermekeiket máshol nagy gonddal felnevelni és az erényre rá­szoktatni. Nyelve kivétel nélkül mindenkinek német, de beszédmódjuk nem egészen tiszta. A férfiak megtanulnak magyarul, hogy tudjanak kereskedni a magyarokkal. Az asszonyok megbecsültsége a háztar­tás minél szorgosabb ellátásán alapszik. Keveset lehetne megnevezni közülük, akiket ne hajtana a háztartás jobb irányításának dicsősége. Akik nem takarékosak, azok szégyenben maradnak nemcsak a család, hanem a város előtt is. Mégis vannak, akiket megfertőzött a külho­ni fényűzés. Mi viszont immár búcsút mondunk e kedves városnak, s tiszta szívből kívánunk neki sok szerencsét. A polgárok jelleme Egymással való érintkezésük és egyéb szokásaik

Next

/
Thumbnails
Contents