Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása II.; C sorozat 3. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2006)

TÁRGYI JEGYZETEK

1732-ben építeni elrendelt imaházukat 1743-ban elkezdték, de befejezetlenül maradt.) — .S'KM 569-570. '

2:> Egyházasfalva első okleveles említése 1418-ból való, nevét nem a középkori Szent György-templomról, hanem magáról az egyházról kapta. A Pásztoryak a XV. század utolsó harmadától (1836-ig) voltak birtokosai. — SKM 488. 324 Salamonfára és híres kastélyára lásd: VARGA 1987.! 325 A törvényt lásd: CJH 1526-1608. 806-807.! (A törvénycikk szerint az ekkori, vagyis az 1596-ban tartott országgyűlésen a Póka család és bizonyos nemesek között sűlyos összetűzés támadt Und falu ügyében, melynek megvizsgálására Nádasdy Ferenc soproni főispánt utasította a diéta, továbbá meghagyta neki, hogy a birtokot az ítéletig vegye zárlat alá.) — A fordító jegyzete. 326 A mű pontos címe: Rubricae sive Synopses Titulorum, Capitum et Articulorum uni versi iuris Hungária, nuncprimum collectae... per R. P. Joannen/ SZEGEDI. .. Tyrnaviae, 1734. A hivatkozott rész a második kötet 232. oldalán található. — A fordító jegyzete. 32

" Az apátság korábbi említése: BÉL: Sopron vm. I. 36, 110. 328 Más nemes családok mellett a Zekék a XVII. században már birtokosai voltak. A település történetének adatait összefoglalja: SKM 579-580. és RozsoNlTS 1977.; DOMINKOVITS 2000. 329 Illmitz a tárgyidőszakban is megosztott település volt (1/3 rész) Sopron és (2/3 rész) Mosón vármegye között. 330 Völcsey településtörténete: SKM 612. — Gyalókáról és Gyülevízről Bél Mátyás korábban is szólt a Repce részletes ismertetésekor a Természetrajzi fejezetben: BÉL: Sopron vm. I. 36, 110. — Répcevis településtörténetének adatai: SKM 585. — Sopron vármegye taxás nemeségéről lásd: Soós 1937.! 331 Keresztény 1264-ben mint a keresztes lovagok birtoka szerepel. A települést birtokoló johannita lovagrend 1526-ban hagyta el Sopront, s a Nádasdyaké lett. A soproni jezsuiták a 1636-tól voltak birtokosai, a rend feloszlatásáig. — SKM 488. 332 Bél Mátyás a sajtoskáli birtokosok felsorolásából kihagyta a legjelentősebb Niczky családot. 333 Szécsenyt és Röjtököt Bél Mátyás együttesen a Természetrajzi részben is említi: BÉL: Sopron vm. I. 37, 112, 187. (84. jegyzet). 334 Vadosfa nevezetessége az 1681-től folyamatosan működő evangélikus imaház, lévén lakosai és közbirtokosai szinte teljesen e felekezethez tartoztak. — SKM 606. 335 A település a XVIII. század első felében több köznemesi család birtokában volt: SKM 487. — Legújabb történeti összefoglalás: CSISZÁR 2005. 336 Településtörténeti adatok: SKM 603. 337 A település(ek) történetéről lásd: SKM 578-579, Felsőpásztorira pedig Kiss 1973.! 338 Dör a győri püspök praediális vecseszékéhez tartozó település volt. Történetére lásd: SZALAY 1994.! 339 Sopron város jobbágyfalvainak Bél időszakábani történetéről lásd: TIRNITZ 1976.! 340 ^ 276 méter magas Harkai-csúcs. 341 Harka nevének etimológiájáról lásd: MOLLAY 1955. 138.! 342 Harka soproni tulajdonáról lásd: JENNY 1930. 9. skk.! Története: SCHINDLER 1987.