Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása II.; C sorozat 3. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2006)
TÁRGYI JEGYZETEK
2 " 3 A birtokos neve: báró Schilson. A településtörténetéről és kora újkori birtokosairól lásd: SKM 487-488.! 204 A település története: SKM 580. — A közbirtokos település itt szereplő birtokos családjára, a petőházi Zekék történetére: DOMINKOVITS 2000. 2(b Iván középkori történetéről és kora újkori tulajdonosairól összefoglalóan lásd: SKM 537-538.! 2116 Az Inkey családnak Alsórámócon volt zálogbirtoka. 2 " A bárói kastély, melyet 1627-ben a Czirákyak építettek a település déli részén helyezkedik el. Schmidlin báró a következő birtokosa, majd a Zellingerek/Zillingerek. A családtól a Czirákyak 1759-ben váltották vissza (a ciráki és dénesfai törzsbirtokokat). Az 1723-ban grófi rangra emelt Cziráky család a XVIII—XIX. században is Dénesfa birtokosai közé tartozott. — ERÖSS 1943. 76.; SKM 484. 2llH A név etimológiája: Kiss 1988. II. 548. — Német neve (Pratenbrunn alakban) 1257-ben, magyar neve (Zeleskút alakban) 1367-ben fordul elő az oklevelekben. — PRICKLER 1972. 20-23. 209 A Szent Kunigunda-templom alapítási éve 1594, nevét 1641-ben kapta. Egy XIII. századi kápolna helyén áll, melyet 1674-ben barokk stílusban építettek újjá. — KUBITSCHEK 1926. 189-190. 210 Az ún. Török torony (német elnevezése Wehrturm) 22 méter magas, stílusjegyei a XVI. század második felét idézik, az építési (vagy újjáépítési) éve: 1688. —- PRICKLER 1972. 22.; JUHÁSZ 1999. 80. 211 Luigi Fernando MARSIGLI: Danubius Pannonico-Mysicus. 1-6. kötet. Hága-Amszterdam, 1726. (A hivatkozás a 2. kötet idézett helyére pontos.) (A szerzőről és művéről összefoglalóan lásd: VÉKONY 1982.; JÁSZAY 1999. Az 1. kötet kiadása: MARSIGLI 2004.) 212 A település a tengerszint felett 128 méter magasan helyezkedik el. 213 A városmagot körülvevő, 1630—1634 között épült városfal nagyjából négyzet alakú (inkább ötszögletű). A Brucki-kaputól keletre lévő bástyák még épségben láthatók, a Török-kaputól délre eső háromszögletű bástyát beépítették. — KUBITSCHEK 1926. 265.; PRICKLER 1972. 122.; MAROSI 1990. 156-157. 214 A Szent Miklós-templom alapítási éve 1593, a század végén Draskovich (1.) György püspök renoválta, 1662-ben Széchényi György püspök a régi templomot nagyrészt lebontatta, új templomot épített, amit 1668-ban szenteltek fel. 1683-ban a Bécs ostromára vonuló török és tatár hadak súlyos pusztítást végeztek, a templom 1685-ben nyert újjáépítést. Az 1713-as egyházlátogatási jegyzőkönyv is Szent Miklós patrociniumú templomról szól. Ugyanakkor (valószínűleg az advent miatt) a templomszentelés ünnepét Draskovich (II.) György püspök idejétől mindig Áldozócsütörtökön (más néven Krisztus Mennybemenetelének ünnepén) tartották. (Az 1777. évi renoválás utáni felszentelés e kettősség jegyében, Szent Miklós jegyében, az Úr Mennybemenetele tiszteletére történt.) — KUBITSCHEK 1926. 266-270. és részletesen: BÁN 2000.77-90. 213 Etimológiája: Kiss 1988.1. 470. A település nevét a Fertőbe torkolló Rákos-patakról kapta. 216 Az említett, római kori, mérföldkövekkel jelzett út a Carnuntumon átvezető, Scarabantia felé tartó Borostyánkő útból a Fertő partján észak felé húzódó leága-
