Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása II.; C sorozat 3. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2006)

TÁRGYI JEGYZETEK

Esterházy Pál építkezései 1687-ben zajlottak. A Rákóczi-szabadságharc idején, 1708-ban elpusztult. — CSÁNKI 1894. 715-716.; CSÁNKI 1897. 587.; MOLLAY 1956. 538.; FARAGÓ 1962.; MAROSI 1990. 116-117.; BÓNA 1995. 28.; ZSOLDOS 2002. 11.; CSISZÁR 2004. 276-277.; HORVÁTH 2004. 12 A Vas vármegyéhez tartozó Léka mezőváros (oppidum) első okleveles említése 1492-ből való. — CSÁNKI 1894. 725. — Bél Mátyás nagyon pontosan írta le Léka fekvését. A vár Vas vármegyéhez csatolását megelőzően még ezt a szituációt (a vár és a „telep" Sopron vármegye soproni alsó járásában), a település Vas vármegye kőszegi járásában tünteti fel: Helységnévtár 1877. 514. 13 A Kőszegi-hegység kb. 330 méteres magaslatán. !4 A manapság ún. Öreg kút néven emlegetett kút eredetileg több, mint 100 méter mély volt. 15 Az Esterházyak a Nádasdyak után Lékát és annak uradalmát 1676-ban szerezték meg. A Bél Mátyás által említett falfeliratok feltehetően a XIX. század elején pusztított tűzvész alkalmával semmisültek meg. — A vár építéstörténete: LOIBERSBECK 1972.; PRICKLER 1972.; 90-92. THEUER 1985. (vonatkozó részek); Az uradalom XVIXVIII. századi történetéhez: TOBLER 2005. 26—27. (1721. évi térkép-rekonstrukcióval, 58.) 16 A XII. és a XIII. paragrafusban a vármegye kastélyainak ismertetése olvasható. — A fordító jegyzete. !7 Fertőrákos első említése 1241-ből való, a kora Árpád kortól a győri püspökség birtoka. A kastély első okleveles említése 1333-ból való. A XVI. század első harmadában erősen megrongálódott püspöki kastély nagy részét az 1580-as években Draskovich (I.) György győri püspök újjáépítette, s az építkezést utóda, Pethe Márton is folytatta. — CSÁNKI 1897. 589.; SKM 512.; BÁN 2000. 33-34. 18 Bél téved, Fertőrákos birtokosa az Árpád kortól a győri püspök. Minthogy Győrt az oszmánok 1594-ben elfoglalták, a székeskáptalan Sopronba, a püspökség ezzel szomszédos birtokára, Fertőrákosra költözött. 19 Bél adatai hibásak. Heresenczy Péternek hívták a szóban forgó főpapot, aki 1586—1590 között volt győri püspök, illetve királyi kancellár, valamint 1587—1590 között Győr vármegye főispánja. Ennélfogva abban is téved Bél, hogy ez a püspök lett volna az, aki kénytelen volt új székhelyet kérni az uralkodótól, hiszen Győr 1594-ben esett el, Heresenczy pedig 1590-ben meghalt. — A fordító jegyzete. — Heresenczy halálát követően a püspöki székben utód, Győrből áttelepülni kényszerült Kutassy János korábban is sokszor tartózkodott Rákoson, miképpen az utóda, Pethe Márton püspök legfontosabb lakhelye lett. — BÁN 2000. 26 10 A püspöki kastély alapjait Draskovics György püspöksége idején, a XVI. század második felében rakták le, földszintjén öt, emeletén három helyiség volt. — SKM 515. — Náprágy Demeter püspök még sokat időzött Rákoson, de utódai már keveset törődtek vele. A kastély kiépítése Széchényi György és Keresztély Ágost püspökök nevéhez fűződik a XVII-XVIII. század fordulóján. — BÁN 2000. 27., 33-34.; HÁRS 2001. 11 A Bél által leírt, a XVIII. század első harmadában, Keresztély Ágost által építtetett falak építéstörténete: CSATKAI 1936.; SKM 515. — Az említett címer ma is látható.