Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása II.; C sorozat 3. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2006)

TÁRGYI JEGYZETEK

XVII. dekr. 41. te.: uo. 416-417. (Itt XVIII. dekrétum. A dekrétumok számának eltérésére lásd a 122. jegyzetet!) 12 Tévesen 1567 helyett. — A fordító jegyzete. 128 Miksa 1567. évi II. dekr. 42. tc.: CJH 1526-1608. 582-583. ,2y Tévesen 1588. helyett. — A fordító jegyzete. — Az 1588. évi országgyűlés hivatkozott végzése, a 37. tc: CJH 1526-1608. 722-723. 130 Az 1607. évi 19. tc: CJH 1608-1657. 20-21. — Itt (helyesen) nem 1607, hanem „1608. évi koronázás előtti dekrétum" szerepel. — A fordító jegyzete. 131 Az t.) jegyzetben hivatkozott törvénycikket lásd: uo, 28.! 132 A k.) jegyzetben hivatkozott 1609. évi 38. tc: CJH 1608-1657. 64-65.; az 1618. évi 9. tc: uo. 130-131. Az 1.) jegyzetben hivatkozott 1622. évi 62. tc: uo. 1608-1657. 224225.; az 1625. évi 37. tc: uo. 258-259. és az 1630. évi 27. tc: uo. 294-295. Az m.) jegyzetben hivatkozott 1635. évi 60. tc: uo. 336—339. Az n.) jegyzetben hivatkozott 1638. évi dekr. 38. tc: uo. 392-393.; az 1647. évi 71. tc: uo. Ali)-Al\. Végül az o.) jegyzetben hivatkozott 1649. évi 25. tc: uo. 538-539. 133 Esterházy Miklós a fraknói uradalmat 1622-ben a kismartonival együtt 400 ezer forintért vette zálogba. — MOLLAY 1956. 72. — Az Esterházy birtokvásárlásokhoz, illetve a fraknói uradalom XVII—XVIII. századi története az Esterházy-család birtoklása idején: ALfB: Martersburg 1981. 268-309. 1,4 1626-ban, amikor a területet Magyarországhoz visszacsatolták és az uradalmat Esterházy Miklós örökjogon (grófi címével együtt) elnyerte. — MOLLAY 1956. 72. 135 A vár (magaslat) fekvéséről lásd a 106. jegyzetet! — Az építkezés 1635—1637 között zajlott. — Irodalma: SCHMELLER-KITT 1967.; HARICH 1972.; PRICKLER 1972. 46-53.; SCHMELLER-KITT 1980. 96-99.; PÉTER 1985. 48. 136 Az oklevél másolata: Királyt Könyvek, 7.364 (a záradékot nem írták át). — A fordító jegyzete. 137 A gyűlést lezárandó, II. Mátyás 1614. augusztus 23-án Linzben kiadott oklevelében a Bethlen Gáborral megkötött fegyverszünetet deklarálta. 138 Esterházy Miklós 1618-ban királyi főudvarmesteri tisztsége mellett zólyomi főispánságot nyert. 139 Az események helyes időrendi sorrendben: a nagykárolyi tárgyalások II. Mátyás és Bethlen követei között 1619. január—március között zajlottak; Mátyás halála után a megegyezés II. Ferdinánd és Bethlen biztosai között március 26-án jön létre, melynek alapján április 22-én Ferdinánd elismerte Bethlen Gábor erdélyi fejedelemségét. Bethlen hadjárata 1619 augusztusában indult, 1620. szeptember 29-én hadai Lakompaknál vereséget szenvedtek, október elején sikertelenül ostromolta Hainburgot. Pozsony ostroma nem 1624-ben, hanem 1620. október 8-án volt. A nikolsburgi béketárgyalások sem 1624-ben, hanem 1621 októberében zajlottak, 11-én kezdődtek, 21-én fejeződtek be, a békekötés időpontja: december 31. 1624-ben (május 8-án) Bethlen és Ferdinánd követei a nikolsburgi békepontok némi módosításával Bécsben kötöttek békét. — SZEKFŰ 1983. 210-214. 140 Érsekújvár sikertelen császári ostroma 1621. május-júliusban zajlott. Esterházvt 1622. augusztus 4-én nevezték ki országbíróvá, Bethlen új hadjárata 1623. július 28-