Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása II.; C sorozat 3. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2006)

TÁRGYI JEGYZETEK

1652-ben a harang, 1658-ban a toronyóra, 1666-ban az oltára készült el. 1674-ben I. Lipót az új építésű templomot átadta a katolikusoknak, akik a tornyokat megépítették, befedték, s két újabb harangot helyeztek el bennük. — KUBITSCHEK 1926. 174-179.; ALtB: Eisenstadt 1963. 488.; JUHÁSZ 1999. 204. Az idézett, 1647. évi 10. tc.: CJH 1608-1657. 432-433. A kőtornyot a katolikusok 1675-ben építették. — KUBITSCHEK 1926. 169. A lelkészlak és az iskola 1560-ban épült. (Bél Mátyás korában tehát katolikus iskolaként működött). A XVI-XVIII. századi (evangélikus, katolikus) iskolai viszonyokra (1573-1713) lásd: ALtB: Eisenstadt 1963. 490-491.! 1674. február 5-én. Az Arany-hegy (Goldberg) szőlődűlőiről van szó. A szócikkre: ALtB: Elisenstadt 1963. 586. Irodalma: KüCSÁN 1999. — Itt utalás történik a Természetföldrajzi rész III. paragrafusára, lásd: BÉL: Sopron vm. I. 32., 106. és 184. (21. jegyzet)! — A XVIXVIII. századi ruszti szőlőművelésre, a szőlőbirtoklás, borkereskedelem, terméseredmények adatsoraival: ALtB: Eisenstadt 1963. 497-506. 1669-ben Sopron körnvékén (bár a termés közepes mennyiségű volt) igen olcsó volt a gabona. — RÉTHLY 1962. 206. — 1693-ban országosan gyenge volt a termés, de a Fertő vidékén a tó visszahúzódása miatti nagyobb vetésterületen bőven termett a gabona. — RÉTHLY 1962. 248. — Az 1701, 1718. évi följegyzések Bél állítását megerősítik: a gabona ugyan közepes termést hozott, de szőlő bőven termett. — RÉTHLY 1970. 27, 77. — Az 1720-as leírás ugyancsak helytálló. — RÉTHLY 1970. 88. — Bél Mátyás megállapításának azért van jelentősége, mert Ruszt határa kicsi volt, kb. 800 hold, ám földje igen termékeny. Ezért volt nagyon fontos a Fertő mindenkori vízállása, ami szárazabb időben a megművelhető terület növekedését jelentette. Az 1723-as időjárási feljegyzések erről nem szólnak (igaz, az előző évekhez képest a feljegyzések szegényesek). — Vö.: RÉTHLY 1970. 100. Mivel Dobner Ferdinánd 1707—1724. évi időjárási feljegyzései egyelőre lappanganak, forrás csak 1725-től ismert. — TiRNlTZ 1974. 166. Vö.: BÉL: Sopron vm. I. 51, 126. Kismarton első említése egy 1264-ben készült oklevélben történik („Capeila S. Martini de minore Mortin"). — Idézi: CSÁNKI 1897. 592. — A kismartoni uradalom középkori történetét összefoglalja: ALtB: Eisenstadt 1963. 95-114. és PRICKLER 1998. 10. skk. Még nem a várról, hanem a helyén előzőleg elhelyezkedő településről van szó, melynek alapjai római koriak, a III. századból valók. A korai népvándorlás és a halstadti kultúra nyomai is fellelhetők. A település kora-középkori története egyelőre feltáratlan, Freisingi Ottó krónikája nyomán tudomásunk van egy 1118-as említésről („castrum quod ferreum vocatur"). —ALtB: Eisenstadt 1963. 312. Kismarton legrégibb említése: HOMMA 1950. 79. és vö.: MM 11. 68. Előzmények: 1571-ben Weisspriach János halála után Miksa király a zálogból visszaváltotta. A város ekkor 4000 rajnai forintért biztosítékot kapott a királytól, hogv többet nem kerül zálogkézre. Ennek ellenére kapta 1622-ben Esterházy Miklós (egyelőre) zálogba. — MOLLAY 1956. 72. Kismarton várának megszerzéséről, Esterházy birtokpolitikájáról lásd: PÉTER 1985. 37. skk.!