Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása II.; C sorozat 3. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2006)

TÁRGYI JEGYZETEK

A kiváltságlevél, melyből a Bél által idézett részlet is származik, 1681. december 3án kelt Sopronban. A teljes okiratot lásd: Királyi Könyvek, 17.65.! — A fordító jegyzete. — Az oklevélrészletekben említett kiváltságokon kívül a vásártartási jog volt a legfontosabb, Ruszt vásárnapjai: május 12-én (Pongrác napján), szeptember l-jén (Egyed napján) és október 10-én voltak. —MTH Sopron. 20. A kéziratban ki van pontozva ez a szó (situari), valószínűleg azért, mert a szerző valamilyen okból nem tudta a rendelkezésére álló forrásból kiolvasni. Ezt az előző jegyzetben megadott szöveg alapján fordításban pótoltuk (lásd továbbá a latin szöveghez kapcsolódó 7. szövegkritikai jegyzetet). — A fordító jegyzete. Bél Mátyás címerábrázolása az oklevél alapján heraldikai szempontból pontos és szakkifejezéseit tekintve is szakszerű. — Vö.: TAGANYI 1880. 39. tábla, 69.; ALtB: Eisenstadt 1963. 470.; BERTÉNYI 1986. 147 skk. 1605. június 28, Sopron ostromának befejezése után. — AULL 1933. 11. Ruszt oppidumot Ákosházi Sárkány Ambrus 1512—1515-ben vette körül fallal, amely az 1529. és 1532. évi török hadjáratban, majd 1605-ben a hajdúk támadása során jelentős károkat szenvedett, de kijavították. 1612-1614-ben a falakat tovább erősítették, a helység terjeszkedése miatt meghosszabbították, s a leírtak szerint új bástyákat emeltek. — KUBITSCHEK 1926. 168, PRICKLER 1986. 8-9, 15-16. Az épület alapjai a XVI. század második feléből származnak, 1637-ben épült a kétszintes, barokk épület, melyet 1703-ban újjáépítettek. — KUBITSCHEK 1926. 182. Bél Mátyás Ruszt városvezető tisztségviselőit a Sopron szabad királyi városi tisztségviselők felsorolásakor már korábban bevezetett fogalmakkal jelöli. A szenátorok a magisztrátus tagjai, az általa néptribunusoknak nevezett tisztségviselők a külső tanács tagjai mellé beosztott ún. két segítőtárs (Sopronban használatos elnevezésük: Beistand), akik a magisztrátus ülésein a külső tanácsosokat képviselték. — Az 1700 körüli városigazgatásra, a bírói (majd polgármesteri) archontológiára lásd: ALtB: Eisenstadt 1963. 471, 481. és vö.: BÉL: Sopron vm. I. 94, 173, 205. (411, 415. jegyzet)! Vagyis január 6-án, Vízkereszt napján. Azaz március 3-án. Ruszt város árvaügyi szabályozásából részeleteket közöl: ALtB: Eisenstadt 1963. 478. Az ún. Halász-templom alapjai a román kori (XII. századi) Mária-kápolnára épültek. 1493-ban szentelték fel Szent Pongrác és Egyed tiszteletére, gótikus stílusú újjáépítése után. A leírás helytálló, a XVI. században kibővítették, újjáépítették, 1512-ben a török veszély miatt lőréses fallal vették körül, a falfestmények 1515-ben készültek. — KUBITSCHEK 1926. 168.; részletesen: ALtB: Eisenstadt 1963. 482-486. 1529-ben kereszthajóval kötötték össze a Mária- és Pongrác-kápolnát. A templom 1575—1633 között a protestánsoké volt. A szentély 1700-ban épült. — KUBITSCHEK 1926. 169, 171-172. Vagyis június 3-án. A kora-barokk Szentháromság-templomot III. Ferdinánd privilégiumát követően 1649. szeptember 9 és 1651. július 9 között a ruszti evangélikus közösség építette,