Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása II.; C sorozat 3. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2006)

TÁRGYI JEGYZETEK

A kereskedéssel foglalkozó zsidókról lásd fentebb a VI. paragrafust! Kismarton vásárnapjai: augusztus 2. (Porciunkula-napi), szeptember 29. (Mihálynapi) és a pünkösd utáni első vasárnapon. — MTH Sopron. 20. Vö.: BÉL: Sopron vm. I. 50, 95, 124-125, 175. A viselet jellegéről: KlNCSES 2003. 45-46. A Lajta-hegység vonulatai; a városhoz legközelebb északra eső magaslat a Burgstallberg. Nem tudjuk, hogy Lang Mátyás soproni polgár ekkor ki fölött mondott gyászbeszédet; nyomtatásban fennmaradt beszédei: KULCSÁR 2003. 304. — Sopron (téves nevén Sempronium) alapításáról van szó. Semproniusról és Sopron alapításáról lásd: BÉL: Sopron vm. I. 69-70, 145-146.! A szerző itt is a kérdéses „rus" szót használja. — A fordító jegyzete. — Ruszt 1317— 1921 közötti helynévformáira: ALtB: Eisenstadt 1963. 461. Bél Mátyás helytálló megállapításához vö.: RADNÓTI 1956. 26-31. A települést egy 1393-ban kiadott oklevél említi első ízben a német Rust néven, ami valóban a magyar Szil fordítása. Előzőleg, 1317-ben Ceel néven, azaz mint Szil nevű magyar falut említi egy forrás, ekkor került a Héderváryak birtokába, 1323-ban a Czirákiaké. 1470-ben vásártartási jogot nyert, 1472-ben már oppidum. A település a középkor végére németesedett el. — KUBITSCHEK 1926. 167-168. Cluverus munkája: Philipp KLÜVER: lntroductio in unlversam geographlam tam veterem quam novam. H. n, 1619. Az ún. Spaten lexikon: Thomas Freiherr von FRITSCH: Allgemeines historisches Eexlkon Menschenn des Eeben und die Spaten derer Patrlothen, Propheten, Kaisern.

.. 7. voll. Leipzig, 1730. A gótokról a térségben lásd: BÉL: Sopron vm. I. 190. (138. jegyzet)! A boiusokról: uo. 185. (33. jegyzet). A szerző következetlenül hol egyes számban (Ulmus), hol többes számban (LJlml) írja a város nevét. — A fordító jegyzete. Petronell-Bad Deutsch-Altenburg területén találhatók a római kori Carnuntum katonai tábor (castrum) és polgári település (municipium) maradványai. Peter Lambeck (1628—1680) történész, császári könyvtáros valószínűleg (kéziratban maradt) feljegyzéseket készített Carnuntum történetéről, s ezeket Bél minden bizonnyal az udvari könyvtárban olvashatta. — Christpoh CELLARIUS idézett munkája: Notltta orbls antiqul, sive geographicaplenior, ab ortu rerumpublicarum ad Constantinorum tempóra orbls terrarum faciem declarans. Lipsiae, 1731. CLUVERUS l/indellcá-)^: önálló műként nem sikerült azonosítanunk. A XIV Gemina Legio 105/106-tól kb. 60 éven át állomásozott a carnuntumi castrumban. —MN/5. 124-125. (Térképpel.) Itt nem csak udvarházak voltak, hanem a borostyánkő út dunai átkelőhelye, Carnuntum castrum állott, mellette a helytartói palotával, a legionáriusok amfiteátrumával, a fórummal és egy fürdővel. — RADNÓTI 1956. 23.; MN/5. 125. A tó a Fertő, az említett hegy neve: Arany-hegy/Goldberg (utóbbiról lásd a 80. jegyzetet). Utalás, lásd: BÉL: Sopron vm. I. 85, 164.!