Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása II.; C sorozat 3. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2006)

SOPRON VÁRMEGYE LEÍRÁSA

A „SÁRVÁRI FELSÔVIDÉK"-NEK NEVEZETT BIRTOK 1. ) Hegykő, németül Heiligstein. A városok közé sorolják, továbbá ez a Sárvári Felsővidék nevű birtok központja.

1

" 2. ) Homok északra, a tó felé esik, fekvése tetszetős.

312 3. ) Hidegség, németül Klein-Andree kissé félreeső helyen található, ugyanazon a vidéken. Jeles borral dicsekedhet.

313 4. ) Holling termékeny földű falu, szőleje a sopronival csaknem felérő bort terem. 5. ) Nagycenk magyar település, borban, gabonában, takarmányban gazdag.

314 6. ) Kis-C^enk jellegében hasonló az előbbihez. 7. ) Peres^teg falunak régóta a bő gabonatermés szerzi a legfőbb dicsőséget.

313 8. ) Kövesd, németül Giesslng habár kiváló falu, hajdan a rablók miatt nem volt biztonságos. Mára a veszély elhárult, így megfelelő lakhelyet nyújt, továbbá a hely kedvező volta miatt szinte egyfajta menedékül szolgál az énekes madarak számára. 9. ) Fövő amellett a folyócska mellet fekszik, amelyik Kleinrvaraschdorf falu felől folyik az erdőn keresztül.

316 10. ) Vajkér&T. előbbinél mélyebb helyen fekszik dél felé.

317 11. ) Gógánfa közepes állapotú, az előbbiekkel össze se lehet hasonlítani. 12. ) Horpács tetszetős fekvésű, s ennek kiválóan megfelel a szántóföld termése is.

318 VI. §. GRÓFOK ÉS NEMESEK JÓSZÁGAI

319 1. ) Mn%saj nemesek és szabadosok lakhelye.

320 Grófok és nemesek 2. ) Ebergőc ugyanolyan állapotú, mint az előbbi;

321 mindkettő az Ikva J

ós

K

á

&

m folyócska szomszédságában van. 3. ) Fó%s a Vicyay gróf birtoka. 4. ) Nemeskér úgynevezett kurlálls falu. A megyei kö%gyűlésekrőlhítcsv\t el, melyek befogadására korántsem alkalmatlan épületeket emeltek a megye elöljárói. Egyébként artlkuláris helye az ágostai hitvallás híveinek.

322 5. ) Egyhá^asfalu a templomról kapta nevét.

323 Házakban gazdag falu; a Pásztor nemzetséghez tartozik. 6.) Salamonfa

524 a Kattky és Rimanóc%y nevű nemeseknek nyújt lakhelvet. 7. ) LWnak ugyanúgy Kattky az ura. Az 1596. évi dekrétum 57. cikkelyében olvasni lehet egy viszálykodásról, mely e falu miatt folyt.

323 A „Sárvári Felsóvidék"-//í'/e nevezett birtok