Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása II.; C sorozat 3. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2006)

SOPRON VÁRMEGYE LEÍRÁSA

énetek, hogy fogságba estek. Másnap Kéry, akinél többet számított a kötelesség, mint a barátság, nagyszámúfegyveres kísérettel Bécsbe vitte őket, hiába kiáltottak isteni és emberi védelem titán."— Mindez hozzátartozik a vár történetéhez, ezért nem tehettük meg, hogy ne tegyünk róla említést. IX. §. VII. KERESZTÚR VÁRA, AVAGY KREUTZ Innen néhány mérföldnyire keletre áll KERESZTÚR vára — néme­tül KREUTZ — egy lapos és sík helyen; dél felé kissé emelkedik, itt szőlőművelés folyik. A várépületet négyszögletűre építették. Erős és nagyszerű építmény, melyet mélyre kiásott árkok vesznek körül. Alapítói a Nádasdyak voltak, akik minden tőlük telhetőt megtettek az épület ékesítésére. 176 De jóllehet mesterségesen erősre építették, a természettől nem adatott neki kedvező fekvés, s ezért aligha tud sokáig ellenállni az ellenség támadásának. Egyébként, bár megfele­lő lakhelyet nyújt, ennek ellenére ura igen ritkán fordul meg itt, így a birtokigazgatónak nyújt szállást. A vár melletti faluban magyaro­kon és németeken kívül laknak mindenféle gyülevész %stdók is.' Föld­je elég alkalmas bortermelésre, ami abból is látható, hogy még a fi­nom ízlésű szllé^tat kereskedőknek is nem ritkán elnyeri a tetszését. Gabonaföldjénél pedig nincs termékenyebb. 1685-ben olyan kiváló búzát termett, hogy a tudósok érdemesnek tartották csodaszámba menő, rendkívüli kalászát külföldre vinni. Az, d) amelyiket Regens­b/trgba vittek, egy arasz és két ujj hosszú volt, és két ujjnyi vastag. A főkalászról szép rendben tizenhat kisebb nyúlt ki sűrű szövevény­ben, hosszú kalászszálkákkal. Reméljük, hogv az e kalászról készült kép annál is inkább tetszeni fog az olvasónak, amennyire ritkák a bőkezű természet effajta csodái. 178 Keresztúr, németül Kreutz A Nádasdyak alapították Kik laknak a mellet te levő faluban? A ^ itteni bor dicsérete Gabonát bőven terem a föld. Szokatlan méret it búzakalász x.§. VIII. KAPUVÁR VÁRA A Rába folyón innen fekszik egy hajdan jeles vár. Alsó-Pannónia bejára­tának lehetne nevezni, ugyanis ezen a vidéken volt elválasztva Felső­Pannóniától. Ezért KAPUVÁRNAK nevezték a magyarok, vagyis 'a ka­pu várának' {arxportae), mivel még ma is ezen keresztül nyílik út a két folyó közti területekre. 1 ' 9 Akik Kaposvárnak nevezik, nem tartják ész­ben, hogy ez a név egy másik várat illet a Kapós folyó mellett, L )IK0 amely körülveszi, továbbá, hogy Somogy vármegyéhez tartozik. A szélesen el­d) Lásd: HOBERGIUS, II. rész, VII. könyv, 26. fejezet, 46. oldal. Erről ír ISTVANFFY, XIX. könyv, 375. oldal. 14., valamint mi Somogy megye törté­netében, a Különleges Részben, I. tag, I. szakasz, IL szám. Kapuvár elhelyez: kedése alkalmas arra, hogy az^ el­lenségtől eljárja a bevezető utat

Next

/
Thumbnails
Contents