Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I.; C sorozat 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2001)

KINCSES KATALIN MÁRIA: Tárgyi jegyzetek

385 A Szent Kunigunda tiszteletérc alapított oltárjavadalom a Szent Mihály-templomban 1470 előtt keletkezett, javadalmazottja a városi plébános volt. — Házi 1939. 115-116.; Bán 1939. 90, 97, 109-110, 113, 115, 138-140,265, 286,418. 386 Szent Katalin tiszteletérc alapított oltárjavadalmat az Achtsnicht család alapította 1421-ben, ugyancsak a Szent Mihály-templomban. — I lázi 1939. 115.; Bán 1939. 95, 265, 393, 419. 387 A Szent Erzsébet tiszteletére tett oltárjavadalom a róla elnevezett ispotálvtcmplomban működött. — Házi 1939. 150-171.; Bán 1939. 178, 182, 263-265, 275, 282, 286, 367, 417-418. 388 V. László I. dekrétumának 3. cikkelye: V. László 1453. évi rendelete: a király méltóságokat külföldiekre ne ruházzon. — CJII 1000-1526. 312-313. (Előzményeiről: uo. 280-281.) II. Ulászló III. dekrétumának 56. cikkelye: az 1498. évi törvény idézése téves, az egyházi javadalmakról szól. — CJ1I 1000-1526. 626-627. II. Ulászló II. dekrétumának 30—31. cikkelye: az 1495. évi törvényre való utalás szintén tévedés, ugyanarról szól. — Uo. 580-581. 1526. évi 21. törvénycikket a törvénytár nem közöl. — Vö.: uo. 836—837.! I. Ferdinánd XII. dekrétumának 18. cikkelye: az 1548. évi törvényre való hivatkozás téves (a nádorválasztás elhalasztásáról szól). — CJII 1526-1608. 228-229. II. Ferdinánd XIII. dekrétumának 42. cikkelye: az 1550. évi törvényt szintén rosszul idézi. — Vö.: uo. 280-281.! Rudolf 1637. évi 39. cikkelye: 1637-ben II, majd III. Ferdinánd uralkodott, a törvénytár ez évi törvényeket nem errűít. III. Ferdinánd II. dekrétumának 98. cikkelye: az 1647. évi törvény az egyházi javadalom adományozásáról szól. — CJH 1526-1608. 488-489. II. Ulászló III. dekrétumának 58-59. cikkelye: az 1498. évi törvény a szerzetes prépostságok adományozásáról szól, s arról, hogy egyházi személyek világi birtokot nem tardiatnak. — Osszefoglakian: CJII 1000— 1526. 628-629. 389 A kérdés vonatkozó törvényei az alábbi években születtek: 1453, 1458, 1481, 1492, 1495, 1500, 1523, 1536, 1546,1552,1556, 1563, 1599, 1608, 1630, 1635,1638,1659. — CJH 1000-1526. 280-281. Sopron 1277. évi városi rangra emelésekor a kegyúri jog gyakorlása a város hatáskörébe került. — LIázi 1939. 10—11. — A városi oltárjavadalmak alapításakor a felügyeletet többnyire a város látta eL, javaslataikat a győri megyéspüspök hagyta jóvá, a kedvezményezett a legtöbb esetben soproni plébános volt. — Házi 1939. 92-254. (vonatkozó részek.) 390 A soproni ispotály történetéről és a gondozottak ellátásának biztosítása, elősegítése érdekében tett alapítványokról: Bán 1939. 30-31, 74, 133, 181, 241.; Házi 1982. 1-2. kötet, (vonatkozó részek.); Kincses 2000. 342-347. 391 A Spitelbach hídja a városi ispotálynál, az Ikva-patakon átívelő híd volt. — SKM 280. Az A.rany Szarvas fogadót, (amely a mai Hotel Pannónia helyén állt), 1893-ban bontották le. — Csatkai 1966. 204-206. 392 A külvárosban egy házról tudunk, ami Esterházy Pál tulajdonában volt, ma a Bécsi utca 10. sz. alatt, de ez a leírással ellentétben egy kis földszintes barokk lakóház. — SKM 274. 393 A jezsuita kollégium, ma a Fövényverem utca 5. sz. épülete. 394 Az Ezüst (ma Ötvös) utca egyik, a Belvároshoz közel eső házáról van szó. — SKM 334. és Mollay 1956/2. 33. alapján 395 A Schkppergassc a harmadik fertályban, a mai Balfi utca része volt. — Mollay 1956. 32.; Házi 1956/2. 97-98. 396 A Várkerület Előkapu előtti szakasza, a Mária-oszlop környéke — SKM 256. 397 100 kcttőslépés: kb. 158 méter. — Bogdán 1990. 158-159. alapján. 398 A lóúsztató a külváros első fertályában, a Rózsa utca elején (Rosengasse, ma a Szentlélek és a Rózsa utca) található, nagy kiterjedésű Ikva-ág árkát jelenti, melyet már a XV. század első harmadában is halastónak használtak. Az 1930-as években töltöttek fel. — Mollay 1956/2. 31.; Mollay 1992/2. 238-240. — Egy másik tó volt 1840-ig a mai Petőfi tér közepén. — SKM 259. — A Széchenyi téren pedig kettős tó volt, melyeket 1828-ban és 1846-ban csapoltak le. — SKM 262. 399 A hársfasor másik korabeli leírása: Hajnóczi 1739. 266-267. 400 A város fertálybeosztásáról: Mollay 1956/2. 401 12 stádium: kb. 2,2 km. — Bogdán 1990. 209. alapján.