Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I.; C sorozat 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2001)
KINCSES KATALIN MÁRIA: Tárgyi jegyzetek
33 „A Plinius által említett déserta Boiorum szűkebb vonatkozásban a Fertő és a Hanság vidéke, de tágabb értelemben a borostyánkő úttól keletre kinyíló széles Kis-Alföld. A bójok törzsi központja, valahol a Lajta-hegység keleti lejtőjén és a Fertő közelében volt." A mai Dunántúl területén Kr. e. 190-től tartózkodtak. Kr. e. 60 után államuk meggyengült, a dákok és a burgund-vandál törzsek nyomására a Dunántúl északnyugati részére szorultak vissza. Kr. c. 15-ben a Római Birodalom fennhatóság alá kerültek, végül Kr. e. 8-ban a markomannok nyomására a mai Csehország területére húzódtak vissza. — Radnóti 1956. 23.; valamint Mócsy-Fitz 1990. 25.; Fitz 1999. 10-12., 33. 34 Aurelius Victor Sextus római történetíró egyben Pannónia Secunda helytartója is volt Iulianus császár uralkodása idején. Itt valószínűleg De Caesaribus című breviáriumáról van szó. 3d Jordanis/Iordanes: „De summa temporum vel origine actibusque gentis Romanorum." A mű jórészt Florus (a következő jegyzetben) munkájának kivonata. 36 Livius, Titus: „História Romanorum ab urbe condita". — Kiadásai: Cat. Lib. IL L 315—343. sz. 1457—1462. Florus, Lucius Annacus: „Epitome rerum Romanorum " című munkája „Rerum Romanorum libri quatuor" címmel. Livius munkájával együtt jelent meg. Lutetiae Parisiorum [Paris], 1573. — Cat. Lib. II. F 307. sz. 957. Augustus és Tiberius császárok hódításai közül itt valójában Tiberius hadjáratairól van szó, melynek következtében Kr. u. 17 után a Felső-Duna és az Alpok közötti területen tolódott előre a Római Birodalom határa. Pannonok: lásd a Politikai rész I. paragrafusát! Noricumiak: a későbbi Noricum tartomány területén ekkor élt különböző népcsoportok. 37 Neusiedl (am See), magyarul Nezsider. A Fertő innen kapta másik, 'Nezsideri tó' elnevezését. — Fényes 1851. III. 142.; Ortvay 1882. I. 307.; Mollay 1981. 238.; Kiss 1988. I. 469. 38 Scddúnok: valószínűleg citnusok, Felső-Pannónia északkeleti részén élő kelta eredetű népcsoport. Ptolcmaiosz, Klaudiosz: Geographias hyphégésis című munkája a XVI—XVIII. században többször kiadásra került (változó számú térképmelléklettel). — Cat. Lib. III. P 921-931. sz. 2076-2078. Bél Mátyás valószínűleg Ortelius, Abraham: „Theatrum orbis terrarum. (Nomenclator Ptolemaicus, omnia locorum vocabula, quae in tota Ptolemaei Geographia occurrunt, continens)"című munkáját használta. Antverpiac [Antwerpen], 1579. — Cat. Lib. IL O 150—152. sz. 1844. Lásd Sopron város leírásának III. paragrafusát is! Markomannok: a germán néptörzs tagjai. Chotaurusok: catharusok, catari. Lueszt környékén, az Adriai-tenger közelében élt vénét népcsoport. — Mócsy-Fitz 1990. 60. 39 Marsigli, Luigi Fernando: Danubius Pannonico-Mjsicus. 1—6. kötet. Hága—Amszterdam, 1726. A hivatkozás a 3. kötetre vonatkozik: „Ad mappám integri cursus Danubii." Tab. IX. Sectio VII. és Tab. X. Sectio VIII. térképei alapján értelmezhető. —A szerzőről összefoglatóan: Jászay 1999. 40 Vulka folyón, azaz Vulka-patakon. Lásd az V. paragrafust! 41 Rákos-patak: a Kőhidai-medence és a Fertőmelléki-dombság északi területén levő vizeket levezető patak neve. — Ádám - Marosi 1975. 377. 42 Minderről lásd az V. paragrafus leírását! 43 Kb. 22,3 km hosszú és kb. 14,8 km széles. — Bogdán 1990. 163, 165-168. alapján. 44 Aventinus: 'Inurmair, Johann: Annaüum Boiorum. Gudlingiani [GudlingenJ, 1554.; Ingolstadii [Ingolstadt], 1554.; Basücae [Basel], 1580. — Cat. Lib. III. L' 218-225. sz. 2446-2447. (A bójok Aventinusnál a bajorok. — Bendefy 1976. 125.) 45 A kcttőslépés többféle hosszúságot jelenthet, a leggyakrabban használt, ún. általános kettőslépés alapján negyvenötezer kettőslépés: kb. 71 km, tizenötezer kettőslépés: kb. 23,7 km, százezer kettőslépés: kb. 158 km. — Bogdán 1990. 158-159. alapján. 46 A Fertő az állandóan változó, ún. asztatikus tótípusok közé sorolható, a XVI—XVIII. században szélsőséges vízszintingadozás jellemezte. — Zádor 1975. 321—322. 47 Az 1729. évi soproni időjárási feljegyzések szerint: szeptember 30-án: „schön wetter"; október 28-án: „kait"; november 3-án: „kalt, die Wein Leese Lob geschlossen"; november 7-én: „kalt". — Timitz 1974. 172. A bortermés ebben az évben bőséges volt. — Réthly 1970. 135.; Szabó 1975. 333. 48 A rendkívüli fagyok 1740-ben az év első felében voltak, a vásárokat nem tudták megtartani, még májusban is havazott. — Réthly 1970. 156, 160.
