Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I.; C sorozat 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2001)
KINCSES KATALIN MÁRIA: Tárgyi jegyzetek
TÁRGYI JEGYZETEK SACHBEMERKUNGEN 1 Bonfini, Antonio: „Kerum Hungaricarum decades...". A Scarbantia elnevezés eredetéről nem szól. — (A továbbiakban a Bonfini-idczeteknél jelöljük a szövegkiadás és a magyar fordítás oldalszámait.) Bonfini, I. dec. 1. könyv, (24).; RUD I. 5.; Kulcsár 1995. 12. A Bél Mátyás által használt kiadások: Basilcae [Basel], 1568.; Francofürti [Frankfurt], 1581.; Hanau, 1606. (Zsámboki János kiadásában.) — Cat. Lib. I. B 788-793. sz. 346-348. Lantus, Wolfgang „Kerum Viennensium commentant in quatuor libros distineti". Basileae [Basel], 1550. Bonfini itt leírt álláspontja a 1050. oldalon található. A római város neve nem Sempronia, hanem Scar(a)bantia, kialakulása és rangja szerint municipium volt. Neve a kelta 'scarb' szótőből ered. — Mollay 1944. 2-38. A két Pannónia: (Kr. u. 106-tól) Pannónia Superior és Pannónia Inferior. 2 Pisót Galba császár Kr. u. 69-ben adoptálta és utódjául jelölte. Lásd Sopron város leírásának III. paragrafusát is! Lantus, Wolfgang: „Vienna Austriae. Kerum Viennensium Commentarii... in quib. ...ávitatais, exordia... nobilitas, magistratus, familiaeque... explicantur". Basileae [Basel], 1546. — Cat. Lib. II. L 131. sz. 1420. Tacitus: Históriáé. Az idézet pontos helye: L, 40. A Bél Mátyás által használt kiadás: Lugduni Batauorum [Leiden], 1649. — Vö.: Notitia, I. 45. sk.! 3 A Sopron szó etimológiája valóban személynévhez köthető: „puszta személynév, a névadásnak a legkésőbb all. században kellett történnie." — Mollay 1956/1. 40.; valamint Mollay 1944.105-134.; Kiss 1988. II. 489. 4 Kr. u. 69-ben, Tacitus szerint Galba és Piso halálakor, az őket védelmező Semproniust is meggyilkolták. Lásd Sopron város leírásának III. paragrafusát is! 5 Appianus/AppíMiosz műve, melyre Plinius hivatkozik: „De ávilibus Romanorum bellis historiarum libri quinque. Uber Illyricus et Celticus, Libycus et Sjrius, Parthicus et Mitbridaticus" címmel került kiadásra. Moguntiae [Mainz], 1477. (A XVI-XVIII. században több kiadása volt.) — Cat. Lib. I. A 450. sz. 103.; (1500., 1529. évi kiadások: Cat. Inc. I. 271-272. sz. 103.) Plinius Sccundus, Caius: Naturalis História című munkája Kr. u. 70 körül keletkezett. (A mű „Históriáé mundi tibri XXXVII", illetve „Históriáé naturalis libri XXXVII" dmmel került kiadásra. — Cat. Inc. II. 2779-2789. sz. 830-832.; Cat. Lib. III. P 641-663. sz. 2007-2010.) 6 Sempronius Gracchus Litust Tiberius császár Kr. u. 14-ben meggyilkoltatta. — OL II/2. 754. A Semproniusokról lásd Sopron város leírásának I— III. paragrafusát is! 7 A német Ödenburg jelentése: 'elpusztult vár'. — Mollay 1944. 38.; valamint Mollay 1942. 1—44.; Mollay 1955. 69-79.; Mollay 1956/1. 40., 92-93. (18., 45. sz. jegyzetek).; Vcrbényi 1956. 141-146. — A név keletkezésének ideje továbbra is vitatott. 8 Lukahaus, magyarul Lukácsháza: Fényes 1851. III. 50.; Kiss 1988. II. 55. 9 S%éleskút/Fertős?(éleskút, németül Breitenbrunn: Kiss 1988. II. 548. 8 mérföld széles: többféle hosszúságot jelenthet, az általánosan használt magyar mérföld alapján kb. 63 km. — Bogdán 1990. 165-168. alapján. 10 Wimpassing, magyarul Vimpác: Fényes 1851. IV. 303-304.; Kiss 1988. II. 766.; MTH 54. 11 10 mérföld: kb. 84 km. — Bogdán 1990. 165-168. alapján. A Rábaköz a Hanság és a Nagyerdő közé eső, Sopron vármegyéhez tartozó, mély fekvésű, vízjárta terület történeti és ma is elő népi tájneve. — Kósa - Filep 1978. 161-162. Árpás: Fényes 1851. 53., Kiss 1988. I. 117.; MTH 106.
