Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I.; C sorozat 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2001)

TANULMÁNYOK - TÓTH GERGELY: A kézirati hagyomány

A vármegyeleírás részeinek szövegénél megállapítható, hogy akik írták, nem pusz­tán másoltak, hanem ki is egészítették. A Politikai részhez csatolnak egy SuppkmentumoX. (f. 19 v ), melyben olyan soproni ispánokról számolnak be, akik Bélnél nem szerepeltek. Emellett Ruszt város leírásában a másoló egyszerűen beletett egy újabb lábjegyzetet a szövegbe, legalábbis ez a lábjegyzet egyetlen más kéziratban sem szerepel. 58 Néhol idegen kéz utólagos bejegyzéseit is látni a szövegben (f. 49 v ). Az összekötött gyűjteményben, mint említettük, a vármegyeleírás részeinek másola­ta után egy kivételével Ruszt városához kapcsolódó dokumentumok szerepelnek, ame­lyek amellett szólnak, hogy az iratcsoportot e városból kell származtatnunk. Szerzője vagy szerzői (ugyanis több kéz írta) helybéliek lehettek, csakúgy, mint a Hist. I. ccc. bí­rálója, ám nekik, ahogy fentebb jeleztük, már a Hist. I. uu. vagy a Hist. I. w. állt ren­delkezésükre. Ez úgy magyarázható, hogy időközben a rusztiak birtokába került az új változat, s ezt használták fel. Ezt igazolja a mű keletkezési ideje is, ugyanis az egyik szövegben (ahol a Theologiae Studiosi cím alatt különböző személyek szerepelnek, év­számokkal) találni lehet egy 1735-ös dátumot. Úgy tűnik, hog} 7 Bél Mátyás több helyen figyelembe veszi javaslataikat, s a Hist. I. w-t ennek megfelelően javítja. így például a Supplementum egyik megjegyzését margóra ír­ja, 59 s a Rusztnál található kiegészítéseket, módosításokat is átveszi. 60 Mindezek alapján arra lehet gondolni, hog} 7 a Hist. I. w. (vagy agy azzal megegyező kézirat) jutott el Rusztra, és az ottani bírálók ez alapján készítették el a másolatot, illetve a megjegy­zéseket. 7. Comitatus Semproniensis Descriptio (EFK Hist. I. w.) Terjedelme 168 ol­dal, több levél bele van ragasztva. Az alapszöveg egy kéz másolata, a beragasztott levelek más kezek munkái. A szövegen való javításokat Bél Mátyás végezte. Index kapcsolódik a mű végéhez. Mint ismeretes, a kézirat módosításai meglehetősen későn, 1740 után keletkeztek, míg maga a javítás előtti szöveg létrejötte 1733 utánra datálható. Fölmerül a kérdés, hogy milyen cékal készült, milyen fórum elé szánta a szerző. Korábban már említésre került, hogy 1736-ban Sopron vármegye leírását Bél Mátyás felküldte a helytartóta­nácsnak, a hivatal pedig továbbküldte a megyéknek felülvizsgálatra. A megye 1738-ra küldte vissza a szöveget módosítási javaslataival — és meglehetős ekenérzéssel a ké­szülő mű iránt. 61 Ami a Hist. I. w. időbek elhelyezkedését iketi, nem zárható ki annak a lehetősége, hog} 7 az a szöveg volt, amelyet a megye megkapott. 58 A lábjegyzet Ruszt középkori jogi helyzetéről nyújt adalékokat: „Quod Rustinum iam ante tempóra Mariae Regináé fuerit oppidum, ex Priuilegio Mariae Regináé, quod Budae in Festő S. LadislaiAnno 1524 emanatum, constat, in quo habe­tur, vt dues oppidi Rusiini ad singula vasa vinorum suorum ferro ignito caracterem hucusque consuetum imprimendi facultatem habent". (IV. §. „e" lábj. f. 53 v ) 59 Vö.: OSzK Quart. Lat. 256. f. 19 v , Hist. I. w. p. 30.! A Kanizsai IVüklósról szóló megjegyzést veszi át Bél Mátyás. 60 Például a fentebb idézett lábjegyzetet (lásd az 58 sz. jegyzetet!) Bél így parafrazálja - ugyanoda helyezve a be­toldást, ahová a Qart. Lat. 256. szerzője a lábjegyzetet: „(...non desint, qui credant, retrusiori aetate, eo honore, [várossá nyilvánítással — a szerző megj.J Rustinum fuisse auctum) quod inde colligas. quia, prisca iam tum aetate. inusto ebametere V.ISJ s:<a r:n.;nj. notandi fi:!(il:i!!m. a.vep.'M'/ a reyibus. habuerinr . p. 96. 61 MOL C 42. MisceUanea. Fasc. 95. Nr. 33. A vármegye rendjei a levél szerint meg is akadályoznák a mű megjelenését, de mivel ez nem áU módjukban, arra a kérik a hivatalt, hogy a leírásban foglaltakat sohase fordíthassák ellenük: „Considerato Historico Beliano opere, occurrebant equidem reflexiones variae, quae nos ad omissionem

Next

/
Thumbnails
Contents