Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I.; C sorozat 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2001)
TANULMÁNYOK - TÓTH GERGELY: A kézirati hagyomány
EFK Hist. I. zz. 31 Csak Sopron város történetét tartalmazza. Az alapszöveg Hist I. w. javított változatára épül. 32 A bőséges módosítások túlnyomórészt a Hist. I. bbb b megjegyzésein alapulnak. A. kéziratok keletkezési idejének meghatározása A datáláshoz részben a szövegek sorrendjének felállítása, részben pedig egyéb, belső és külső adatok nyújtottak segítséget, így például a szövegben említett dátumok, a szövegek előzéklapján előforduló megjegyzések, Bél Mátyás levelezésének adatai, a vármegyeleírással kapcsolatos hivatalos iratok és így tovább. A datálásban rendre meg kell különböztetnünk az alapszöveg, Illetve a javítások keletkezését, ahol erre lehetőség nyíkk. EFK Hist. I. yy. A szöveg datálásának alsó határa a szövegben található 1725-ös dátum, ami a Második rész (Pars Secundo) I. fejezetében, a Sopronról szóló szakasz 16. paragrafusában talákható, az f) lábjegyzetben (f. 22 r ). A jegyzet (esetleg javításban?) azokat az éveket sorolja fel, melyek rossz időjárást hoztak: „talis erat annus 1716. noxius vuis, vti et annus 1724. et 1725. quibus grando multum damnipassim adtulif. Mivel a szerző múlt időben beszél erről az évről, feltételezhető, hogy legkorábban 1726-ra tehető a kézirat lezárása. A felső időhatár meghatározása bizonytalanabb. A Hist. I. yy. után következő két kézirat (Hist. I. aaa., Hist. I. xx.) ugyanis nem közöl datálásra alkalmas új évszámot, illetve egyéb hasonló adatot. A Hist. I. xx. elején ugyan van egy 1728-ban készült kancekáriai leiratból való kivonat, 33 ám ez még önmagában nem bizonyítja, hogy a szöveg ebben az évben keletkezett volna. Egyedül a sorban következő harmadik változat (Hist. I. uu.) az, amelyben Bél Mátyás megemlékezik egy 1729-ben történt eseményről, másként szerepel, csak a javításban alakul ki ez a variáns (jelölések a szokott méxlon): „Euangekcis vnicft domo oratoria in interiori Vrbe cohibitia dc&niti:* circumscnptis ". (f. 57 r ) Ezek a javítások a Hist. I. uu-ban vannak letisztázva. A Hist. I. uu-n végzett javítások újból megváltoztatják ezt a szöveget: „Euangckcij iljis, domo oratoria...". (f. 35 v ) Ám ebből még nem következik, hogy a Hist I. uu volt az adatközlő által jegyzetelt szöveg. Jellemző ugyanis rá, hogy értelemszerűen idéz, tehát a szövegben levő névmások helyett azt írja oda, amire vagy akire a névmás vonatkozik. így amikor a következő fejezetben Bél ezt írja (Hist. I. uu; egyébként a szöveg nem változik a kéziratokban): „Senatus, in fcstiuitatc D. Georgii munus accipit; [t. i. a konzul és a bíró megválasztásának feladatát — a szerző megj.] ex quo primum Iudex, tunc demum consul ekgitur; tametsi hie illi antiquissimo iure, antecedat" (f. 35 v ), akkor az adatközlő így citál belőle: „ad verba: Consul Iudici antiquissimo iure anteccdat. " (f. 32 r ) így ez elképzelhető az előbbi esetben is, azaz a Hist. I. bbb b szerzője a Hist. I. w-t használhatta. Ennek talán nagyobb a valószínűsége, mivel időben közelebb áll a jegyzetek elkészültéhez (1742 után). Am a I list. I. w-nck csak a javítatian példányát használhatta. A 12. paragrafushoz fűzött megjegyzéseinél ugyanis (f. 24 v ) így idézi a művet: „Ad verba: Vieris ad arcem Lackenbach I Iungans ". ám ez a részlet a I list. I. w-ben át van javítva: „Y4eöíi exactis ad arcem Lackonbach Hungaris" (p. 51.). 31 Szelestei 1984. 226. sz. 83. 32 A Hist. I. w-ben, a Különleges rész (Pars Spedatis) elején ez a javítás olvasható: „ut horum misttetndini voluntati locum demus..". (p. 33.) A Hist. I. zz-ben már ez a változat olvasható letisztázva („ul horum voluntati locum demus" f. l r ). Mindenütt ezt a viszonyt lehet felfedezni a két szöveg között. 33 A magyar udvari kanceharia Bél Mátyásnak. Bécs, 1728. március 5. — Bél lev. 358. sz. 196-197. —A leirat tartalmáról a kézirat bemutatásánál szólunk.
