Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I.; C sorozat 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2001)

TANULMÁNYOK - TÓTH GERGELY: A kézirati hagyomány

b) Latin nyelvtanról szóló munka töredéke, magyarul, (ff. 9 r — lO) A szöveg a lapok tel­jes terjedelmében fut. c) Obseruationes ad históriám ciuitatis Sopron? Megjegyzések Sopron város leírásához. Egy kéz munkája (ff. 16 r-34 v ), Bél Mátyás bejegyzéseivel, melyek a Hist. I. zz-be történő betoldásokra vonatkoznak (a továbbiakban: Hist. I. bbb b ). A Descriptio-t (Hist. I. bbb a ) tekinthetjük a vármegyeleírás munkálataival kapcsolatos legkorábbi fennmaradt szövegnek. Könnyen belátható, hogy nem Bél Mátyás műve valamelyik változatának kivonata: e szerény leírás szerkezetében és tartalmában is igen távol áll a Bél Mátyás-féle szövegektől. Nem is lektori megjegyzések sorozata az egyes fejezetekhez, ahogy a későbbiekben leginkább az Obseruationes (Hist. I. bbb b ) írójánál, illetve a kancek 1 áriái bírálóknál látható. Igazolhatónak látszik azonban, hogy Bél Mátyás bizonyos mértékben fölhasználta e jegyzeteket. Az ismereüen szerző emhti az ún. Aniensis-fekratot (f. l v ), 7 ezt a követ­keztetést vonva le belőle: „Ex qua inseriptione elucet urbem Semproniensem adhuc Augusti tem­poribus a Romanis fuisse inhabitatam". (f. 2 r ) Úgy tűnik, Bél Mátyásnál az ő szavai vissz­hangzanak, amikor ezeket írja: „Alii ex vetustis Romanorum monimentis, quae effossa hinc et illinc occurrerunt, certius coliigunt, Augusti iam temporibus vrbem a Romanis esse inhabitatam". Szemmel láthatólag hivatkozik tehát névtelen munkatársára, aki valóban „következte­tett" {coliigere — elucet) a „régi római emlékekből" (ex vetustis Romanorum monumentis — ex qua inseriptione). A vázlatos vármegyeleírás, mely az adatgyűjtés időszakában keletkezhetett, nem volt jelentős forrás. Bél Mátyás ugyanis nagyon kevéssé hagyatkozik rá, adatai sokkal bősé­gesebbek és egészen más elrendezésben olvashatók. Továbbá a két szöveg a legtöbb település leírásánál más-más információkat tartott fontosnak, sőt, olykor egymásnak ekentmondó adatokat közöl. 8 A szövegből arra lehet következtetni, hogy Bél Mátyás információkat kért a terület­ről egy Sopron vármegyében lakó ismerősétől vagy diákjától. Később, bővebb és rész­letesebb leírások bktokában e jegyzeteket figyelmen kívül hagyta. A munkamódszer megváltozását mutatja, hog) 7 a Descriptio leírásának szempontjai még sok helyen követ­ni látszanak azt az útmutatót, amelyet Bél Mátyás egy 1718-ban Mitinsky Jánosnak írt levelében 9 közölt a vármegyeleírásokra vonatkozólag. E szerint az első helyen írja le a megye földrajzi helyzetét, járások szerint tárgyalja az egyes településeket. Sopron vármegye leírása ugyanakkor kezdettől fogva legelőször a vármegye elnevezésének eti­mológiáját taglalja, s csak ezután tér rá a megye földrajzi helyzetére, de nem az útmu­tatót követve; majd — az útmutatóval ekentétben, ahol a téma a végére kerül — a megye természetrajzával foglalkozik. Bél Mátyás továbbá Sopron vármegye leírásánál a váro­sokat és egyéb településeket nem járások szerint veszi számba. A szövegben taláüiató legkésőbbi dátum, vagyis a terminus post quem az 1709-es év, 10 az összeálktás azonban nyilván jóval későbbi, hiszen a Notitia megírásának gondolata 6 Szelestei N. László által adott cím. A kéziratban nem található. 7 Egy római veterán katona, M. Vibius sírfelirata. Lásd a városleírás I. parargrafusát! 8 Pl. a Colkdanea szövegének írója szerint Csornán domonkosok, míg Bél Mátyás szerint ciszterciek élnek. 9 Bél Mátyás Mitsinsky Jánosnak. [Pozsony], 1718. szeptember 13. — Bél lev. 40. sz. 43. — Mitinsky János (?—1732) evangélikus lelkész, Bél Mátyás munkatársa. 10 Fárad falu lekásánál, f. 8 r .

Next

/
Thumbnails
Contents