Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I.; C sorozat 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2001)
TANULMÁNYOK - KINCSES KATALIN MÁRIA: Bél Mátyás soproni tudóskapcsolatai
címmel, kb. 4,5 ív terjedelemben jelent meg, ajánló sorai a soproni magisztrátusnak szóltak. 38 Ezt követően azonban 1717 végén Győrben kapott igen intenzív elfoglaltságot jelentő és jól jövedelmező alkalmazást városi orvosként, természettudományos kutatásokkal a továbbiakban nem foglalkozott. A Halléban járt soproniak között szerepel 1716-ban Reinhard Neuheller neve, róla azonban többet nem tudunk, a soproni családok között azonos nevű nem szerepel a XVIII. század első felében, 39 valószínűleg csak líceumi éveit végezhette Sopronban, mielőtt külföldi tanulmányait megkezdte. Wittenbergben 1712-1724 között nem találtunk soproni illetőségű diákot. 40 - Az első föltett kérdésre válaszolva elmondható, hogy a soproni, 1717—1718-ban hazatért diákok között nem találunk olyan személyt, akire az említett kritériumok alapján Bél Mátyás támaszkodhatott volna. Weiss Mihály (?—1734 után) soproni származású diák, aki 1718. októberének végén indult tübingeni egyetemi tanulmányait folytatni, emlékkönyvet készített, melybe ismerősei, tanárai bejegyezték nevüket. 41 Az 1718 szeptemberi-októberi bejegyzések között szerepel Matolai János neve, aki 1718 őszén tehát már bizonyíthatóan Sopronban tartózkodott. Bél Mátyás választása Matolai személyét illetően akkor is indokolt, ha Besztercebányán volt Bél tanítványa, s akkor is, ha a soproni líceumba járt wittenbergi évei előtt. Bél Mátyás egy újonnan hazatért, tanulmányait frissen befejezett diákra számíthatott, aki ugyan nem azo(ko)n az egyetemeken hallgatta stúdiumait, melyekhez Bélt kapcsolatai tudományos, teológiai, egyházszervezési téren egyaránt a legszorosabban kötötték, ám jelöltje a wittenbergi egyetemen ugyancsak megfelelő szellemiséget és tudást sajátíthatott el. 42 Bél Mátyás 1718. március 21-én Pozsonyban kelt levelében tájékoztatta Mitinsky János (fi732) pozsonyi evangélikus lelkészt országleíró tervéről. 43 Áprilistól levelei alapján bizonyítható anyaggyűjtő tevékenysége, 44 őszre pedig körvonalazódott a vármegyeleírások elkészítésének megkezdéséhez szánt útmutatás is. 45 Ez év november 3-iki dá38 Weszprémi: i. m. 2. kötet. 241-255.; Csorna 1998. 859-908. (Bél Mátyás 1722-ben jelentette meg „História Vinearum et Vini Hungáriáé inferioris" című munkáját. In Sammlung von Natur und Medicinischen Geschichten, 1722. 417-423.) 39 Vö.: Házi 1982.! 4U Vö.: Németh: i. m. 105.! 41 Vizkelety András: Weiss Mihály soproni diák emlékkönyve. SS%., 1963. 167-169. 42 Bél Mátyás ilyen értelmű nyitottságáról, a Wittenbergben és I lakéban egyaránt jártakról: Csepregi: i. m. 22. skk. 43 Bél Mátyás levele Mitinsky Jánosnak. Pozsony, 1718. március 21. — Bél lev. 31. sz. 40. 44 Bél Mátyás levele Toppcrczer Péter Pálnak. Pozsony, 1718. április 21. — Bél lev. 35. sz. 40-41.; Bél Mátyás levele Ráday Pálnak. Pozsony, 1718. júkus 12. — Uo. 38. sz. 41-42. 45 A Markovitz Mátyás szarvasi evangélikus lelkész hagyatékában talált forrás és az 1718 szeptemberében Mitinsky Jánosnak küldött szempontok gyakorlatilag azonosak. — A Markowitz-féle anyagban talált forrást részletesen ismertette: Sipos Péterné: Bél Mátyás pedagógiai reformtörekvése. Magyar Pedagógia, 1962. 228.; Szelestei: Irodalom- és tudományszervezési törekvések..., 132. — Ha Markovitz (1707-1762) valóban 1707-ben született, véleményem szerint az instrukció nem neki szólt. — Valamint Bél Mátyás levele Mitinsky Jánosnak. [Pozsony], 1718. szeptember 13. — Bél lev. 40. sz. 43. és ennél sokkal részletesebben: Bél Mátyás levele Johann Gottkeb Krausenak. Pozsony, 1718. szeptember 19. — Uo. 41. sz. 43^16.