Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I.; C sorozat 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2001)

TANULMÁNYOK - KINCSES KATALIN MÁRIA: Bél Mátyás soproni tudóskapcsolatai

számára történő tudatosítását is szolgálta.

4 Gondolatai a korabeli összefoglaló földrajzi-történeti leírások adta szempontok

5 alapján formálódtak beszéddé, illetve leírássá, történeti áttekintő része olyan korábbi földrajzi, történeti művek ismerete alapján készült, melyek néhány oldalon Sopron városáról is megemlékeztek/' 1631-ben került kiadásra a csepregi nyomdában latin és magyar nyelven Scholtz Jeremiás (fi638 k.) soproni orvosdoktor a balfi fürdő leírását tartalmazó munkája )t

A' Sopronyi birodalomban lévő Baljji ¥ eredő mértékletes állapatu természetinek, munkaoldó erejének és haszttálatosságának magyarázó megírása" címmel. 7 A soproni magisztrátusnak ajánlott le4 Kincses Katalin Mária: „így ragyogjon Sopron is régiségeivel..." Hatalmi jelképek, a város reprezentációja a XVII. századi soproni országgyűléseken. In Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária — Veszprémy László (szerk.): „Kard és Koszorú.". Ezer év magyar uralmi és katonai jelképei. A Hadtörténeti Múzeum Értesítője, 4. Budapest, 2001. 78, 81-82. 5 A szempontok első megfogalmazása a magyar történeti irodalomban: Köpcczi 1976. 206-207. Sopron vonatkozásában e munkák a XVII. század második felében jelentek meg nagyobb számban. A Magyarország városairól, közöttük Sopronról is szóló történeti országleírások teljes körű számbavétele eddig nem történt meg. Közülük megemktjük az alábbiakat: 1. Martin us Zeiller: ,AW<? Beschreibung Desz Koenigreichs Ungarn... "Ulm, 1646. 172-174. és Lipcse, 1664. évi kiadás. 164-166. Sopron elhelyezkedéséről, jó levegőjéről, földjéről, nevezetességeiről, német lakosairól tesz említést. — Ismertette: Bélay Vilmos: Egy 1687-ben Nürnbergben megjelent könyv Sopronról. SS%, 1956. 264—268. (Bél Mátyás forrásaként használta Zciller más munkáit, e leírást nem. 2. „Ungarisches Stadt=

Büchlein... verlegt von Johann Hofmann Buch= und Kunst—Händlern. " Nürnberg, 1684. 101. — A német nyelvű, kisméretű, Magyarország városairól szóló képes „útikönyv" egy oldalt szentel Sopronnak, leírva elhelyezkedését, megemlítve német lakosait, az 1605. évi Bocskai-féle városostromot, Bethlen Gábor 1619. évi támadását. 3. Christian Minsicht: ,Neue und kurze Beschreibung des Königreichs Ungarn... " Nürnberg, 1664. 212. — Szintén a város kedvező elhelyezkedéséről, jó levegőjéről, talajáról, lakosairól, nevezetességeiről szól. — Ismertette Bélay: i. m. 267-268. 4. „Ortelius Redidivus et Continuatus. Oder der Ungarischen Kriegs-Emporungen Historische Beschreibung... " 1—2. kötet. Kiadása: Frankfurt am Main, 1685. Sopronról: 1. kötet. 23. — Ismertette Bélay: i. m. 268. — Bél Mátyás ismerte és használta a kötetet a vármegyeleírások elkészítésekor, a soproni leírás kézirataiban nem hivatkozott ra

. _ Vö.: Notifia, IV. kötet. 213, 215-216., 288. skk.! 5. Georg Krckwitz aus Siebenbürgen: „Totius Regni Hungáriáé superioris et inferioris accurata Descriptio... " Frankfurt, 1685. 515-524. és Nürnberg, 1686. 484—493. — Sopron vonatkozásában ismertette Bélay: i. m. 267. — Az eddigieknél részletesebben, ám ugyanazokról a témákról szól. Zeiller és Abraham Ortelius művének szövegrészeivel feltűnő egyezéseket mutat. 6. Anton Ernst Burkhard von Birkenstein: „Ertz^Hertzpgliche Handgriffe... " Augsburg, 1690. 185—186. — Az ugyancsak rendkívül vázlatos leírás az előzőek alapján a város elhelyezkedését határozza meg, szól német lakosairól, a külváros és a belváros méretéről, jó termőföldjéről, híres vásárakól, egy-egy mondatban összefoglalja a város történetének 1490, 1605. és az 1619. évi eseményeit, és a város távlati képének metszetét is közk. 6 Lackner Kristóf műveltségéről összefoglalóan: Kovács 1972. Az írás többek között Pknius, Abraham Ortekus, Wolfgang Lazius és Antonio Bonfini megállapításait idézi, nem eg)' helyen szó szerint. —- Grüll 1991. 77-79. alapján. 7 Ismertette Weszprémi István: Succinta medicorum Hungáriáé et Transilvaniae biographia. Excerpta ex adversariis auctoribus. Centuria prima. Lipsiae [LipcseJ, 1774. Centuria altera. Pars prior el posterior. Wiennae [Bécs], 1778., 1781. Centuria tertia. Decas I. et II. tomus TV. Wiennae [Bécs], 1787. Fordításban: Magyarország és Erdély orvosainak rövid életrajza. (Fordította Kővári Aladár és Vida Tivadar.) 1-4. kötet. Budapest, 1960-1970. 1. kötet. 325.; Szabó Károly: Régi magyar könyvtár. 1. kötet. Budapest, 1879. 599. sz. 266. és 2. kötet. Budapest, 1885. 468. sz. 130.; Tibor Grüll, Katakn Kcveházi, József László Kovács, István Monok, Péter Ötvös, Katalin G. Szende (hrsg.): Lesestoffe in Westungarn. I. Sopron (Odenburg) 1535—1721. Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink törté-