Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I.; C sorozat 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2001)

KINCSES KATALIN MÁRIA: Tárgyi jegyzetek

402 Az erősségről és a legutóbbi polgárháborúnak nevezett Rákóczi-szabadságharc vonatkozó eseményeiről lásd a XV. paragrafust! 403 A Hochwald és a Pócsi-domb környékbék magaslatok, illetve dűlők elnevezései. — Házi 1939. 232. 404 A Lövér elnevezésről, XIII. századi kialakulásáról, történetéről: Szabó 1986. 1-24. 405 A törökök 1683. évi hadjáratáról van szó. Lásd a XIV. paragrafust! 406 Az itt felsorolt soproni dűlőnevekről: I lázi 1939. 364; Ruhmann 1990. 43-52. 407 Sopron falvairól lásd a XXXII. paragrafust! 408 Németországi területekről származók. 409 A mai evangélikus templom helyén 1676-1722 között állt fenn a fából készült imaház. — SKM 232. 41ü A magisztrátusban Bél Mátyás korában 50-50 %-ban vettek részt katolikus és evangélikus tanácsurak annak ellenérc, hogy a lakosság számarányát tekintve ez utóbbiak voltak többségben. — Mollay 1956/1. 47-52. 411 Sopronban az 1310-es évektől a városbíró mellé a polgárság 12 esküdtből (jurati, gcswarn Pürgcr) álló testületet választott, melyet magisztrátusnak nevezünk. A tanács (Rat) meghatározás 1389-ben tűnt föl először, 1399 után vált kizárólagossá. A magisztrátus 1426-ban egészült ki 24 főre a 12 külső tanácsossal. — Mollay 1956/1. 52.;Timitz 1996. 7. 4,2 A Közös képviselet (Ehrsame Gemein) itt leírt formája a XVI. század közepén alakult ki, 24 tagból állott, tagjait, a külső tanácsosokat már nem a polgárság választotta, hanem évenként nevezték ki. (Ezt megelőzően a választó polgárság testülete volt, amelybe a külvárosiak nem tartoztak bele.) — Timitz 1971. 53-79.; Tirnitz 1996. 7. 413 A magisztrátus tagjait minden évben Szent György napján választották meg. A városbíró (vilkeus, iudex) a képviselőtestület, a consul azaz a polgármester (első említése 1321-ből való) a városi tanács első embere volt. — Tirnitz 1996. 7. 414 A polgármester hatalmában, tisztében 1376-tól kezdődően megelőzte a városbírót. — Uo. 415 A magisztrátus tagjai közül választották őket. Questorok: itt a gazdasági ügyekkel foglalkozó kamarások. Syndicusok: itt gondnokok, például az ispotályok felügyelői. Néptribunok, itt a külső tanácsosok. Sopronban a jegyzőt is választották. A háztulajdon a polgárjog megszerzésének egyik legfontosabb feltétele volt. Lásd a XXVIII. paragrafust is! 416 A külső tanácsba ily módon bejuthattak. A háztulajdon a polgárjog megszerzésének egyik legfontosabb feltétele volt. Lásd a XXVIII. paragrafust is! 417 A vörös viasszal való pecsételés kiváltságáról lásd a Politikai rész XV. paragrafusát! 418 A soproni polgárjog megszerzéséről: Házi 1941. 269-279.; Tirnitz 1993. 287-303. 4,9 A polgárjog megszerzésekor a fegyverajándék szimbolikus jellegű momentum. Ennél fontosabb elemek: a polgáreskü letétele, egy meghatározott összeg kifizetése, ingadan tulajdonlása és kezességvállalás. — Házi 1941. 271-272, 275.; Szűcs 1955. 261.; Nagy 1993. 69-70. 420 /V nemesek származását igazoló oklevelet be kellett a magisztrátus előtt bemutatni. A nemesi szabadságjogok felett állónak fogadták el Sopronban a polgárjogot, s ennek szellemében járhattak el a borkimérés ügyében is. Mindez nem jelentett sarkallatos problémát, a nemesség köréből polgáresküt tevők száma az 1701-1774 közötti időszakban nem érte el az 1%-ot sem. — Vö.: I lázi 1941. 272, 274.! 421 Az itt leírtakkal kapcsolatban megjegyezzük, hogy 1552 után annak, aki polgárleányt vagy özvegyasszonyt vett feleségül, a polgárjogért fizetendő felvétek díját elengedték, ezt követően pedig kedvezményesen állapították meg. — I lázi 1941. 272—273, 275. — A Bél Mátyás által e helyen tárgyalt kérdés teljeskörű tisztázása társadalom- és jogtörténeti probléma, bővebb feldolgozást igényel. Ehhez alapvető adalékokat közöl: I lázi 1928. 1-2. kötet, valamint: Szende 1993. 169-178.; Szende 1997.' 80-85. 422 Erről bővebben lásd a Természetföldrajzi rész VII. paragrafusát! 423 A skatulya (capsula) kisméretű, fából készült szekrényke volt. Szárított, aszalt gyümölcsökön kívül tároltak benne orvosságnak használt porokat, kenőcsöket, fűszernövényeket, szárított gyógynövényeket stb. — Hoffmann 1989. 62, 253, 318, 338. 424 Lásd a VII. és a VIII. paragrafusban leírtakat is! 425 A talajról lásd a Természetföldrajzi rész VII. paragrafusát! — A legelőkre kihajtott állatokról lásd ugyanott a VIII. paragrafust!