Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I.; C sorozat 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2001)
KINCSES KATALIN MÁRIA: Tárgyi jegyzetek
301 II. Lajos augusztus 29-én menekülés közben lelte halálát. 302 Bél Mátyás az éhínség említésekor valószínűleg az 1538—1545 közötti évekre gondolt. — Vö.: Réthly 1962. 70-74.! 303 Bécs ostromának leírása Istvánffy, X. könyvének (158) alapján a „Descripüo obsidionis Viennensis" című részben található. Szulejmán 1529. szeptember 22-én kezdte meg Bécs ostromát, október 15-én feladta az ostromot és seregével elvonult. A törökök 1529. évi hadi tetteiről az előző, X. könyv szól. Itt értelemszerűen nincs szó Kőszeg 1532. évi orstromáról, az erről szóló rész a XI. könyvben található, a „Jurissitsius Turcarii impress/ones fortiter exápz't et rejetât" című fejezetben. — Istvánffy, XI. könyv, (178) általában szól a háborús csapásokról, Sopront nem említi. Az 1529. évi ostromról: Fodor 1991. 21-22.; Szakály 1995. 49-51. 304 I. Ferdinánd 1527. évi emktett oklevelei Loipersbach elnyeréséről nem szerepelnek a kiadott források között. Lásd a XXXII. paragrafust is! 305 A korabek járványfelfogás mentalitástörténeti szempontból figyelemre méltó kitételéről van szó: a pestis elsősorban a meleg, állott levegőjű városokban, településeken, vidékeken terjed és pusztít. Sopron vonatkozásában ezért említi Bél Mátyás az egészséges és tiszta levegőt, ott ugyanis többnyire szeles volt az idő. Lásd a Természetföldrajzi rész VI. paragrafusát is! 306 Istvánffy, XIX. könyvének (353) idézett része a „Comitiis Somproniu(m) a'Ferdinando indictis... "című részben olvasható. A hivatkozott törvény I. Ferdinánd 1553. évi (nem XIV., hanem) XV. dekrétumának 30. cikkelye. — CJH 1526-1608. 356-357. Az 1552 augusztusában-szeptemberében országos járvány volt, amely Sopront elkerülte. Ezért tartották itt az 1553-as országgyűlést. Apriks 9-én, I. Ferdinánd jelenlétében nyitották meg. A gyűlés eredményeképpen Sopron négy országos vásár megtartására kapott kiváltságot. — Faut krón. 39., 106—107. A várost a pestisjárvány ezt követően, 1554-1555-ben érte el. — Réthly 1962. 81. 307 A Sopron részérc kiadott kiváltságlevelek nyomtatásban még nem jelentek meg. Az I. Miksa uralkodása alatt zajló háborúk alatt Bél Mátyás valószínűleg II. Szulejmán 1566. évi magyarországi hadjáratát érti. 308 A Rudolf által Sopron részére kiadott kiváltságlevelek nyomtatásban nem jelentek meg. 309 A Bocskai-felkelésről összefoglalóan: MT III/l. 709-764, MT III/2. 1792-1795.; Benda 1992.; Benda 1993. A várost Bocskai hadai 1605 májusától júkus elejéig támadták. A soproni hadi eseményekről továbbá: Payr 1917. 192-199.; Mollay 1956/1. 70.; Nagy 1961.; 272-302.; Pnckler 1969. 157-172. 310 Bocskai Istvánt 1605. február 21-én választották erdélyi fejedelemmé. 311 Az ostrom 1605. június 5-én volt. — Payr 1917. 194. A kapu nevét nem Bocskairól kapta, hanem a Pocsa dombról (Potschiberg, mai nevén Kuruc domb). — Mollay 1956/2. 33. — Bél Mátyás az itt leírtakat cmkti a XXII. paragrafusban is. 312 Ennek ellentmondó adatok: Trauttmannsdorf császári tábornok 500 lovassal védte a várost, Dom Farkas soproni kapitány 300 lovassal. — Payr 1917. 191. A hivatkozott szerző Lackner-életrajzának idézett helye: Fridelius, Johannes: „B. Domini Christophori Lackneri, J. U. Doctoris et Consults quondam Civitatis Semproniensis, vitae Curriculum". Ratisbonae [Győr], 1714. 24. A várost a második támadás során gyúj torták föl Bocskai hadai. — Payr 1917. 195. Istvánffy XXXIV. könyvének idézett része a „Rebelles a' Sopronii obsidione magno..." című fejezetben olvasható. 313 1606. júkus 22-én. A békekötésről: MT III/l. 753-755, MT III/2. 1795.; Tartalmáról: Nehring 1986. 6-15. 314 A leírás az ún. Olasz bástyára illik, ami a belső városfal délnyugati sarkán épült (a mai Liszt Ferenc Művelődési ház helyén). A Payr krónika szerint 1643-ban készült el. — Payr krón. 30. — Lackner Kristóf polgármestersége idején valóban folytak munkálatok a város erődítési rendszerén. — Payr krón. 21. — A Faut krónika szerint 1613-ban építettek egy bástyát a szóban forgó helyen, ez azonban az olasz bástya elődje lehetett. — Faut krón. 151. — A szomszédos torony a Zöld torony vagy Blcchturm, amit „...a hagyományok szerint Lackner építtetett... 1617-ben". — SKM 104. Lackner Kristóf"az építkezések idején Sopron polgármestere volt. — Életrajzi monográfiája: Kovács 1972. 315 A nyugat felé nyíléi Neustifft Thor (Ujteleki kapu) és az észak felé vezető Wiener 1 nor (Bécsi kapu, másképpen Szélmalom kapu) valóban a külső városfalon keresztül vezetett, 316 Mátyás 1619. március 19-én hunytéi.
