Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I.; C sorozat 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2001)

SOPRON VÁRMEGYE LEÍRÁSA - Különleges rész

Akiknek ezt otthon megtanulniuk nem lehetett, a magyarokhoz kül­detve sajátítják el. Mondani is csodás: sokan, miután alig fél évet ma­radtak távol, visszatérve gondtalanul beszélgetnek. Gondolom, ezért érződnek hungarizmusok a teuton polgárság 408 nyelvjárásán, ámbátor az alig tér el az osztráktól. Részben római katolikus, részben evangéli­kus valláshoz tartoznak. A katolikusoknak kivül-belül templomaik vannak, amazok egy belvárosi imaházba szorulnak. 409 Mégsem külön­bözik, amint hitük, úgy lelkületük sem. Szép és kölcsönös egyetérté­sük sokaknak szolgálhatna például. Különösképp a tanácsosok lelke kapcsolódik egybe annyka, kogy bár vallásuk kétfelé osztja őket, 410 a ta­nács és a közhaszon szeretetében egyek: nem egykönnyen engedik meg a köznépnek, hogy a közbékét megzavarja. XXVII. §. A tisztviselők rendjükben és tekmtélyükben is eltérők. Egyik ugyanis a fölső, amelyet a szenátus tölt be, 411 másik az alsóbb, amely a nép közül való, s amelyet ezért közös képviseletnek hívnak. 412 Ennek sza­bad szavazatai alapján választják a tanácstagokat is, és közülük a pol­gármestert és a bkot. A tanács Szent György ünnepén veszi át hiva­talát, s közülük előbb a bkot, majd utána a polgármestert választják meg; ámbár ez amazt ősi jogon megelőzi. 413 Nem kételkednek a sop­roniak abban, hogy ezen előjog a rómaiak intézményét követi, akik­nek szokása szerint a consul (polgármester) a praetor (bkó) előtt járt: míg Magyarország más szabad városaiban ez ekcnkezőleg történik. 414 Miután a polgármestert és a bkot ősi szertartással beiktatták, mindjárt másnap a többi hivatal elosztásával foglalkoznak. A szenátusból vá­lasztják a quaestorokat/) a borbecsüsöket, s ) a falvak elöljáróit, 1 ) akiket grófoknak neveznek. Ezek után a syndicus következik a nótárius­sal. 415 Ami hivatal ezután még marad — az őrség elöljáróié, szintúgy a néptribunoké a huszonnégy férfival együtt —, azt a közrendű polgá­rok közül veszik. Közéjük tartozik mindenki, akinek a városban háza van. 416 Jog szerint ugyanis a tanácsosok közül senki sem zárható ki, s azok, akik az elővárosban élnek, a szenátus döntésére fölvehetők, ha erre ősi erény és elsősorban saját érdemeik ajánlották őket. A többiek, noha jogukban és kiváltságaikban nem kisebbek, mégis azok kányítá­sának tartoznak engedelmeskedni, akik a belső tanácsosok közé tar­toznak. Ok döntenek mindenről, ami a respublikával kapcsolatos. Minden kéten összegyaílnek, ha az ügy megkívánja, gyakrabban, a polgármes­ter elnökletével. A bkó szavaz először, a többiek sorban határoznak, A felsőbb és alsóbb tanácsosok. A belső tanács gyűlései, és a városvezetés módja A belső tanács gyűlései, és a vá­rosvezetés módja r ) Die Stadtkämmerer. s ) Denen der Visierstab zugehöret. *•) Die Grafen bei den Dörfern.

Next

/
Thumbnails
Contents