Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I.; C sorozat 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2001)
SOPRON VÁRMEGYE LEÍRÁSA - Különleges rész
zonyítsák. Ezután egyik sorscsapás követte a másikat, 344 melyek a várost annyira megviselték, hogy máig sem állt helyre teljesen. Ugyanis sem a földek, sem a szőlők nem termettek olyan bőséggel, hogy ezáltal a kimerült és megtört polgárok újra megerősödhettek volna, s emellett még hol a dögvészes járvány/) hol a szőlőskerteks) pusztulása is sújtotta őket, olyannyira, hogy, miként azt nagy fájdalommal halljuk, évről évre mind jobban fogyatkozik a számuk. 345 A város elhelyez- Habár Sopront megviselték ezek a csapások, egészen mostanáig ktd*" kitartott. A róla elnevezett vármegye közepén fekszik, az ausztriai Bécsújhelytől négy mérföldre keletre, a Fertőtől feleannyira nyugatra, Győrtől ugyanarra tíz mérföldre, Pozsonytól és Bécstől délre nyolc mérföldre. A város fekvése történetesen hol magas, hol alacsony; elhelyezkedése inkább homorúra hasonkt, mint síkra, s mert a falak szögét lekerekíti, szinte ovális alakban lehet lerajzolni. XVIII. §. A falak és a kapuk Amit egykor ,,Vár"-nak h ) hívtak, ma a Belváros névre hakgat. 346 Három '" rása fal övezi, 347 melyek hat kettőslépésnyi távolságban 348 állnak egymástól. Magasságának mértéke változik, kívül akg öt rőfnyke növekszik, kevéssel nagyobb a középső, s mindkettőnek fölébe magaslik a harmadik. 349 A bástyák, melyek a falakat tagolják, a köztes falnál néhány lábbal magasabbak. Közülük a két legrégebbkői már megktuk, hogy a rómaiak építették, a harmadikat s egyben a legnagyobbat az ezerhatszáztizennegyedik év adta Lackner polgármestersége alatt. 350 Huszonhét évvel később épült egy másik, mely nevét Szent Györgyről 1 ) kapta; a többit a falakkal együtt kezdték el. 351 A kapu, amelyet elülf ) Jóllehet a ragály 1713-ban nem dühöngött annyira, mégis súlyosan megcsappantotta a polgárok vagyonát, mivel gondoskodni kellett ennek a hatalmas csapásnak a — nagy és elhúzódó kiadásokkal járó — gondos elhárításáról. Ezalatt a kereskedelem, s a családi vagyon növelésének egyéb lehetőségei vagy teljesen szüneteltek, vagy, ahogy az ilyen időkben lenni szokott, igencsak korlátozottak lettek. &) Szárnyas rovarok vagy pedig hernyóik voltak azok, amelyek 1714-ben oly mértékben letarolták a szőlőtőket, hogy Isten igéjének hirdetői a népnek tartott szónoklataikban ezt a csapást a vétkek legnyilvánvalóbb büntetései közé sorolták — aligha helytelenül; továbbá arra buzdították a népet, hogy térjen magához - amely azért könyörgött, hogy az efféle csapások ne érjék őket. Vedd még ehhez hozzá az egyéb, időjárás okozta károkat, melyek miatt a szüretek vag)' semmi hasznot nem hoztak, vagy pedig savanyúbb szőlőt takarítottak be! Ilyen szüretek voltak 1710-ben, 1714-ben, 1716-ban, 1722-ben, 1725-ben és 1733-ban. h ) így nevezte Frölichius Viat. részében. I. könyv, 292. oldal után, s oktalanul rója meg ezért Zailerus a 196. oldalon. ') Die Georgenbastei, 1631-ben épült.