Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I.; C sorozat 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2001)

SOPRON VÁRMEGYE LEÍRÁSA - Különleges rész

Ám nem sokáig élvezhették ezt a békét, mivel a törökök ismételt a törökök ismételt mozgolódása új

f

) veszedelmekkel fenyegette a várost.

328 így

7

, mivel támadásai a fegyveres harc előre látható volt, újra hozzá kellett fogni a város megerősítéséhez. A város évkönyvei megernlítik, hog}

7 helyreállították a kaput/) melyet „Hátsónak" {Posterior) hívnak, valamint új emelő rostélylyal, ajtószárnyakkal, illetve újonnan készült csapóhíddal erősítették meg.

329 Később belháború

1

) támadt, melynek elindítója Rákóczi György volt, Erdély fejedelme. Rákóczi vihar gyanánt pusztított végig a királyság megyéin, s ez a háborús forgatag nem csekély félelmet okozott a mi városunknak,

330 bár gyorsabban") lecsillapodott, mint bárki gondolta volna.

331 Sokkal jobban felbolydította a polgárokat a törökök vadsága, akik hakván a békeszerződésről, amit Ferdinánd Rákóczival kötött, 332 tűzzel-vassal pusztították Magyarország minden részét, egészen a mi lakosaink vidékéig. Hogy

7 vissza tudják verni őket, ha netalán támadással fenyegetnének, újra megerősítették az Előkaput {porta anterior); az új királynak, FV. Ferdinándnak a nevét kták rá, akit az évkönyvek megemlékezése szerint ugyanabban az évben koronáztak meg a kkályi fejékkel Pozsonyban.

333 XIV. §. Városunkat ezután a háborúk elkerülték, a sorscsapások viszont nem. Egyéb sorscsapások Habár volt okuk a félelemre a gyakran támadással fenyegető törökök miatt, a szerencséden polgárok számára nagyobb megrázkódtatást hoztak a tűzvészek, melyek sűrű egymásutánban

v

) keletkezvén csaknem az egész várost elpusztították. Leginkább az, amelyet gyerekek tűzvészek okoztak, röviddel Leopold uralkodásának kezdete után:*) a lángok martaléka lett az egész vár, az előváros legnagyobb részével együtt. 334 Két évre rá kitört a pesds,>') s annyka dühöngött, hogy minden egyes a pestis nap leterített ötven-hatvan embert. Akg három hónapig tombolt: ezalatt több mint kétezerötszáz lélek pusztult el.

335 Amikor néhány év elteltével

2

) Lipót újra országgyűlést hkdetett meg (t. i. Sopronban), azzal nem is annyka a királyságon, mint inkább a városon szándékof

) Habár 1641-ben békét kötöttek, a februári betöréseikkel nemcsak a mi megyénket járták be mindenfelé hatalmas sokaságot foglyul ejtve, hanem Stájerország belső részeit is gyalázatosan elpusztították. Lásd: Ortelius, II. rész, 131. oldal! s

•) Ez 1642-ben történt, ahogy azt a felirat bizonyítja. f

) 1644-ben ugyanis hatalmas hadsereggel betört az országba (ti. Rákóczi György). u

> Rákóczi 1645-ben elfogadta a békefeltételeket. v-) Az egyik 1551-ben, a másik 1663. június 2-án. *•) Az 1676. évi, gyászos emlékű tűzvész — amelyet gyerekek okoztak azzal, hogy egy nag)' tűzrakás fölött gesztenyét sütöttek —, elpusztította az egész belvárost, és a külváros háromnegyed részét. y) Ez a pestis 1678-ban keletkezett, és három hónapon keresztül (augusztus, szeptember, október) tombolva több mint 2516 áldozatot szedett. Tudniillik 1681-ben.