Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I.; C sorozat 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2001)
SOPRON VÁRMEGYE LEÍRÁSA - Különleges rész
ság. Sőt, Bécs>'•) és Kőszeg 2 ) ostroma is sok veszedelmet okozott nemcsak egész Sopron vármegyének, hanem a városnak is. 303 Am Ferdinánd feltámasztotta a várost: hiszen a még ma is meglévő oklevelek beszámolnak arról, hogy kegyessége folytán újabb és újabb előjogokkal gyarapította. a ) 304 Hozzájárult a szerencséjéhez, hogy míg az egész országot járvány pusztította, addig Sopron nemcsak egészséges és dszta levegőt élvezett, 305 hanem b ) még országgyűléssel is megtisztelték. 306 Miksa kegyes és szeretetteljes uralkodása alatt sem szenvedtek hiányt a polgárok, jóllehet mindenfelé háborúk dühöngtek. 307 O ugyanis mindig úgy bánt a várossal, hogy 7 nem lehet eldönteni róla, vajon királyként vagy inkább atyaként viselkedett. Miután ő meghalt, s Rudolf került hatalomra, nem is annyira az uralkodójuk lett más a soproniaknak, mint inkább csak az uralkodó neve: oly mértékben kedvezett ő is a városnak; különösen abban a veszedelmes időszakban, amikor a török erejének növekedtével semmi sem maradt biztonságban. 308 Később a Bocskai által indított háború, melynél semmi sem volt Végletes események ártalmasabb, sokféle módon megtépázta Sopront. Magyarországnak Bocskai zavargása ezt a részét elözönlötték a fejedelem seregei, melyek a szerencséden l ^ e " népet válogatás nélkül öldökölték, a falvakat és a városokat pedig végigrabolták. Ugyanis Némethi, akit Bocskai küldött, könnyűlovas magyar seregével gyorsabban végigszáguldotta az egész vidéket, mint bárki gondolta volna, 309 sőt, meg is hódoltatta azt fejedelme számára. 310 így miután a megye engedelmességre kényszerült, a várost kezdte el fenyegetni. Hagymási kegyetlen, harcias ember volt: Németlk úgy vélte, hogy 7 vezérré kek tennie. Ezért Hagymási összegyűjtött egy 7 tízezer fős hadsereget, majd Kopház falunál tábort vert, hogy 7 onnan támadásokat intézzen a városlakók eken. Majd miután csapatait közelebb hozta, megrohanta a városnak azt a részét, amely a háború ekndítójáról ti Istvánffy, Históriáé, X. könyv, 158. oldal, 26. *•) Ez az ostrom 1529-ben következett be, amikor Szulejmán Jánost támogatta. Kőszeg ostromának történetét a saját helyén előadtuk. Vö. még: Istvánffy, XI. könyv, 178. fólió, skk! *•) Két privilégiumot kapott Sopron Ferdinándtól, melyek közül az egyiket Loiperbasch falu ügyében adta ki 1527. júmus 4-én. Ebben a király ezekkel a szavakkal emlékezik meg a polgárok dicséretes magartásáról: Dass sie um die Erlangung unserer erblichen Gerechtigkeit, der Cron %u Ungarn, gan^ ehrlich, gehorsam, und vor andern unterthäniglich sich gehalten. Ezt mi így fordítjuk larinra: eo quod. ad vindicandum ius nostrum haereditarium, prae ceteris, honeste, et obsequiose semet gesserint. (Azaz: azért, mert a mi örökösi jogunk érvényesítése érdekében mindenki másnál tisztességesebb és engedelmesebb magatartást tanúsítottak.) b-) „1553-ban, amikor „más városok a járványtól szenvedtek — írja Istvánffy (19. könyv, 353. fólió) -, Ferdinánd országgyűlést hirdetett meg Sopronban, melynek során Sopron, Mosón és más vármegyék (ispáni) méltóságát, melyet eddig németek töltöttek be, a magyaroknak adta át." Vö. I. Ferdinánd XIV. rendelete, 30. cikkely!
