Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I.; C sorozat 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2001)
SOPRON VÁRMEGYE LEÍRÁSA - Általános rész
hagytuk és megengedtük a* említett Platthy Györgynek, s jóváhagyjuk és megengedjük a jelen sorokkal is, hogy ő, életében vagy halálának percében, amikor akarja, a fentebb mondott négyezer arany összeget, amit a fentebb leírt módon a* említett Sárkány Ambrusnak adott, akár hozzátartozóira és rokonaira, akár valaki másra kívánja légyen, végrendeletileg ráhagyhassa, valamint ezenfelül erről tetszése szerint cselekedhessek és szabadon intézkedhessek, illetve erre fel legyen hatalmazva. Ennek a végrendeleti hagyományosáénak úgy most, mint később és úgy később, mint most, a mi királyi beleegyezésünket is adjuk, sőt, neki adományozzak és zálogba adjuk jelen levelünk érvénye alapján, melyet titkos függő pecsétünkkel erősítettünk meg, amit mint Magyarország királya használunk, valamint jelen levelünk bizonysága segítségével. Kelt Bécsben, boldog Heléna királynénak és özvegynek ünnepén, az Úr ezerötszázkilencedik évében, a mi magyarországi uralkodásunk tizenkilencedik, a csehországi uralkodásunknak pedig a harminckilencedik évében. " 226 így szólt a király levele. Ami pedig a zálogot 3 ) 227 illeti, ez volt az, amit zokon vettek a Karok cs Rendek, ugyanis azzal gyanúsították meg Ulászlót, hogy a várossal együtt egész Sopron vármegyét idegeneknek adta zálogba. De ez nem igaz. Két tisztség volt az - egyik városi, a másik megyei -, amelyekkel Ulászló a fenti elzálogosítás révén pénzt szerzett magának: az a bizonyos városi kapitányság, iketve a főispáni méltóság. 228 Sárkány viszont, hogy 7 a nép gyűlöletét a királyról elhárítsa, mindkettőt megvásárolta — készpénzzel — Weidmükertől, nagypalugyai Platty György 0-) pedig Sárkánytól. Ezt észben kek tartani azoknak, akik a magyarok viselt dolgaival foglalkoznak, sőt, hogy 7 azt ne mondjam, kják a király javára, aki egyébként gyáva és pazarló volt. 229 XV. §. Végül nem szabad emktés nélkül hagynunk Sopron vármegye címerét. 230 Ez nem csupán magának a fenséges Eszterházy-családnak az emlékét őrzi, hanem azokét a tettekét is, melyekkel a család kiérdemesítette magát az egész megye előtt. Egy újkeletű, de szándékáért di*•) Lásd alább Vrakná várának történetében! b ) A Plattiiy-ncmzctségről említést tettünk a jelen mű II. kötetében, Turóc vármegye történetében, a Különleges rész III. Lagjának II. szakaszában, a 15. számnál a 345. oldalon, és ugyanott Liptó vármegye Különleges részében, a II. Lag II. szakaszában a 16. számnál az 569. oldalon Nagy-Palugya faluval kapcsolatban, amelynek örökjogát — miként azt az oklevél, melyet maguk a nemzetségtagok osztottak meg velünk, tanúsítja - I. Károly 1324. október 27-én ugyanezen nemzetségnek adományozta, s Ottónak, Péternek, Fülöpnek és Mártonnak, Márk fiainak fényes haditetteiért — melyeket a lázadó Trencsényi Máté ellen vittek véghez nagy bátorsággal, egyrészt Visegrád és Komárom várának ostrománál, másrészt egyéb alkalommal —, úgy megjutalmazta azokat, hog)' senki sem kételkedhet abban, miszerint már ekkor nemesembereknek nevezték őket. Erre azért kellett felhívni a figyelmet, hogy nehogy valaki helytelenül azt gondolja, miszerint a Platdiyak akkoriban újkeletű nemzetség voltak.
